A paksi atomerőmű bővítésének részleteiben majdhogynem teljesen titkos terve már korábban is nagy port kavart, az Ukrajnában dúló háború következtében viszont a projekt újabb színezetet kapott. A kormány kitart a bővítés mellett, míg az ellenzék felülvizsgálná a teljes engedélyeztetési eljárást. De vajon mit gondol a projektről az utca embere? Ennek jártunk utána.
„Már eleve nem kellett volna aláírnunk a Paks II.-ről szóló szerződést, mert így is elég durván eladósodott az ország, nemhogy egy újabb orosz hitelt” – fogalmazott a fővárosban élő, de kecskeméti gyökerekkel rendelkező Anna. A fiatal nő elmondta, politikával csak nagy ritkán foglalkozik, azonban az ukrán-orosz háború fejleményeit, valamint annak hazánkra gyakorolt hatásait azért nyomon követi. Így tisztában van azzal, hogy millió szállal kötődünk Oroszországhoz, s azzal is, hogy ez a viszony akár veszélyt is jelenthet az országra.
Eladott lelkek
Utóbbival bizonyára a kabinet is tisztában van, s talán ennek tudható be, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy a Paksi Atomerőmű két új blokkját az orosz állami társaság, a Roszatom építse meg. De mit jelentene ez számunkra a számok nyelvén? A projekt összesen 12,5 milliárd eurót (a jelenlegi árfolyamon mintegy 4775 milliárd forint) tenne ki, amelyből 10 milliárd eurót (3820 milliárd forint) az orosz fél adna kölcsön. Már ha a beruházás megvalósul, mivel az uniós tagállamok – köztük a Fidesz európai parlamenti képviselői is! – nemrég elfogadtak egy gazdasági szankciókat tartalmazó állásfoglalást, mely érinti a minket finanszírozó orosz állami külkereskedelmi bankot, a Vnyesekonombankot is. Ezt pedig többen úgy értelmezték, hogy a paksi bővítési projekt a kútba esett, engedélyezési eljárását fel kell függeszteni, a szerződéstől pedig el kell állni. Csakhogy ez eddig nem történt meg, a kormány érve szerint ugyanis atomenergiára szükség van.
Orbánék ezzel tehát beültek a hintába, s próbálnak valahogy elevickélni a háborúpárti és az azt ellenző nemzetek között. Azaz a miniszterelnök egyrészt folyamatosan azt kommunikálja, hogy a konfliktust le kell zárni és békét kell kötni (ezzel az Európai Unió álláspontját mantrázza), másrészt viszont Vlagyimir Putyinhoz is jól hozzádörgölődzik, amikor kiáll a Magyarország érdekeit tekintve bizonyára több sebből vérző, ámde részleteiben ismeretlen projekt mellett. „Mikor nem volt kettős a kormány kommunikációja?” – legyint Anna, majd elmondja, hogy ő alapvetően a paksi projekt ellen van, hiszen azzal kapcsolatban szinte semmit sem tudunk, a szerződést titkosították. Ráadásul, bár ez lassan klisének számít, az oroszok hitelének összegéből rengeteg egyebet lehetett volna csinálni. „Mondjuk támogatni a hazai vállalkozásokat, vagy segíteni a perifériára szorult honfitársainkon” – sorolta Anna, aki szerint a legnagyobb baj a paksi beruházással, hogy nem tudjuk, hány ember lelkét adtuk el cserébe. Mert ennek a két blokknak az árát nem csak az unokáink, de a dédunokáink is nyögni fogják.
Elképzelhetetlen milliárdok
Nem lát kivetnivalót a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán egy idősebb kecskeméti férfi. Szerinte a beruházás hazánk érdekeit szolgálja, ezért nem érti, hogy miért ágálnak ellene annyian. „Persze az ellenzék részéről érthető, Gyurcsány a kákán is csomót keres. Látja, hogy mindenkinek jobban megy a sora, emelkednek a fizetések, meg a gazdaság is jobban fejlődik, mint az ő idejében. Miniszterelnökként anno megbukott és most is csak terrorizálja az embereket. Vissza akar kerülni a hatalomba” – közölte, de a DK elnökének démonizálását nem zárta le ennyivel Józsi bácsi. Mondandója végére majdhogynem a koronavírus megjelenését is Gyurcsány Ferenc rovására írta.
Bár a politikai hovatartozását nyíltan vállaló és arra büszke egykori vasutas mondanivalójából a kormány kampányüzenetei tűntek elő, arra, hogy a paksi bővítésnek megálljt parancsoló állásfoglalást a kedvenc pártja EU-parlamenti képviselői is megszavazták, már nem igazán tudott mit válaszolni a férfi. Arra pedig, hogy az orosz fél „jósága” több ezer milliárd forintjába kerül majd Magyarországnak, elkerekedett a szeme. „Hát ez elég soknak tűnik, igen” – ismerte el, majd hozzátette, ő még egymillió forintot sem látott életében soha, a milliárdok így neki teljességgel elképzelhetetlenek.
Erős hit
Érdekes, hogy miközben az oroszok gazdasági érdekeltségei gyakorlatilag eltűntek Európából, még mindig vannak, akik a jelenlegi helyzetben is hisznek az oroszokkal való együttműködésben. Egy erősen a kormányhoz köthető kutatócég felmérése legalábbis megmutatta, hogy a magyarok többsége ellenzi azt, hogy a kormány az orosz-ukrán háborús konfliktus következtében leállítsa a paksi atomerőmű bővítését.
A kutatás szerint felmondásával a magyarok határozott többsége, 56 százaléka nem ért egyet, és mindössze 30 százaléka támogatja, 14 százalék pedig nem foglalt állást a kérdésben. Hasonló eredményeket mutatnak a biztos szavazók válaszai, ebben a körben 57 százalék utasítja el, míg 32 százalék támogatja a baloldal elképzelését a beruházás leállítására vonatkozóan, és 11 százalék nem nyilvánított véleményt. A politikai kérdések mentén gyakran kirajzolódó Budapest-vidék véleménykülönbség ebben a témában is megmutatkozik, ugyanakkor még a fővárosiak fele is ellenzi a baloldal javaslatát (51 százalék) a felülvizsgálatról, míg ennél 11 százalékponttal kevesebben támogatják (40 százalék). Vidéken már több mint kétszeres az eltérés az ellenzők és a támogatók között, 58 százalék folytatná, míg 27 százalék leállítaná a Paks II. beruházást.
Nehéz helyzetben
„Békeidőben nekem sem volt különösebb problémám azzal, hogy Magyarországon orosz atomerőmű épüljön, ugyanakkor a jelenlegi háborús helyzetben aggasztónak találom. Az orosz agresszió negatív irányba billentette a gondolkodásomat az egész beruházás kapcsán, mondhatjuk, hogy az orosz atomerőmű ellen vagyok” – felelte lapunk érdeklődésére Ádám.
A mindennapokban marketing szakemberként dolgozó fiatal férfi számára elfogadhatatlan, hogy Magyarország ilyen mértékben elkötelete magát az oroszok mellett, az elmúlt években kialakított üzleti, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat felül kellene vizsgálni. Az EU szankcióival teljes mértékben egyetért. Szerinte a Fidesz az elmúlt évek orosz- és legfőképp Putyin-barát politikája miatt nagyon nehéz helyzetbe került. „Ezért érthetőnek találom, hogy a kommunikációjukban Orbánék nem akarnak ellenszegülni az orosz diktátornak, de nagyon kiénekelni sem szeretnének az európai kánonból. Az más kérdés, hogy így mennyire tekinthetők hitelesnek. Szerintem egyáltalán nem” – jelentette ki a férfi.
Végül elmondta, korábban azzal sem lett volna problémája, hogy a paksi beruházás gyakorlati haszna csak egy évtized múlva realizálódik, az viszont mindig is zavarta, hogy a projekt teljes hátteréről nem sokat tudhatunk. „Úgy érzem, hogy a kormány ebben a kérdéskörben is kényszerpályán mozog, és nem tehet mást, mint hogy kiáll a projekt kivitelezője mellett” – mondta. A kérdés, hogy ezt ki és meddig hagyja.
A magyarok 56 százaléka nem ért egyet Paks II. leállításával
