Nagyon úgy tűnik, hogy 2022 az infláció éve lesz. Már azelőtt is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, rekordszinten, 8,5 százalékon járt Magyarországon az infláció. Hogy az időközben kitört háború ezt milyen mértékben befolyásolja, még nem tudni. A magyar fizetőeszköz viszont az orosz csapatok megindulásakor olyan mélyütést kapott, hogy egy nap alatt 12 forintot gyengült az euróhoz képest.
Hónapok óta érezhető a drágulás a hétköznapokban, amely számszerűen azt jelenti, hogy a januárban még 7,9 százalékos infláció februárra 8,5 százalékra nőtt, ami 12 éves csúcs. Az emelkedés mögött globálisan olyan okok állnak, mint a koronavírus-járvány miatti kínálati problémák és ellátási gondok, vagy éppen a chip-hiány.
Fajsúlyos, kifejezetten magyarországi probléma viszont az árstop, amely szakértők szerint is rendkívül káros a magyar gazdaságra nézve. Mindezek mellett a munkaerőhiány (amely felhajtja a béreket), a 20 százalékos minimálbér-emelés és az energiaárak robbanása csak tovább tetézi az amúgy is rossz helyzetet. Az szja visszatérítése a családosok számára pedig még olaj is volt a tűzre…
Ebbe a gazdasági helyzetbe „robbant a bomba” (Oroszország háborút indított Ukrajna ellen), melyet azonnal megérzett a piac és a forint olyan pofont kapott, hogy azóta sem tért magához teljesen. A hazai fizetőeszköz egy nap alatt 12 forintot gyengült az euróhoz képest, ami az importtermékek további drágulását jelenti.
A helyzet bizonytalanságát jól jelzi, hogy az elemzők sincsenek egységes állásponton a jövőbeni kilátásokkal kapcsolatban. Sokan szavaznak arra, hogy még sokáig velünk marad a tartósan magas infláció, mások viszont arra számítanak, hogy a növekedési tendencia megfordul és idővel csökkenni fog. (Orbán Viktor korábban arról beszélt, örülni fog, ha év végére az infláció üteme visszatér hat százalék alá.)
Ezzel összefüggésben arra kell számítani, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszabb időszakon keresztül emeli a kamatjait. A jegybank álláspontja ugyanis az, hogy a kamatemelést mindaddig folytatni kell, míg az inflációs várakozások nem stabilizálódnak a kitűzött cél közelében, vagyis 3-4 százalékon.
Mint látható, ettől ma rendkívül messze vagyunk. Elemzők arra számítanak, hogy év közepére 5,5 százalékra emeli az MNB az alapkamatot, amelynek mérséklésére legkorábban csak 2023 második negyedévétől számíthatunk.
A kormány novemberben 480 forinton fagyasztotta be az üzemanyagok árát, miután literenként már több mint 500 forintot kóstáltak. Ha vége az árstopnak (a jelenlegi dátum május 15), akkor 530-550 forintot is kérhetnek a benzin és a gázolaj literjéért.
8,5 százalékra nőtt az infláció, ami 12 éves csúcs
