A jelek szerint a kormánynak új kedvence van: repteret álmodik mindenhova, miközben a meglévőek alapvetően veszteségesek, és nem látszik, mitől változna a helyzet.
A kormány repülőtérfejlesztési stratégiájának legfőbb törekvése, hogy Magyarország a régióban a legfejlettebb szállítási infrastruktúrával rendelkezzen és maximálisan kihasználja földrajzi fekvéséből származó adottságait. Erről korábban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Kelet-Európai Intermodális Konferencián. Elmondta, az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, és tucatnyi helyen hoznak létre üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat.
„Nem kell mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről, vagy Debrecenből autózniuk” – mondta az államtitkár. Komplex fejlesztést hajtanának végre a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázison, melyek a személy- és az áruforgalom szempontjából egyaránt stratégiai jelentőségűek. Emellett teljes üzletirepülőtér-fejlesztés mehet végbe a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi (Pécs-Pogány) reptéren, míg ezt egészíti ki egy korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés Nyíregyházán, Egerben, Esztergomban, Kaposújlakon, Szombathelyen. Végül további sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések is megvalósulnának Tótvázsonyban, Kiskunlacházán, Őcsényben, Bátonyterenyén.
Hírből hallottak róla
„A kormány repülőtérfejlesztési stratégiájáról mi is csak a hírekből szereztünk tudomást, így hivatalos információval nem rendelkezünk róla. Annyit lehet tudni a médiából, hogy a kormány egyelőre korlátozza, átütemezi a megnövekedett kiadásai miatt a vidéki repterek fejlesztését” – mondta Ötvös Béla az Ez kellnek. Az egykor szebb napokat megélt Borsod Megyei Repülő Klub titkára szerint ugyanakkor égető szükség lenne a miskolci reptér fejlesztésére, hiszen a város önkormányzata április végével megszüntetné az egész létesítményt, amivel a 83 éves szervezet működése is lehetetlenné válna, tulajdonképpen elpusztulna. Az 1931-ben megnyitott miskolci repülőtérnek is annyi lenne, hiszen a ma már leginkább sportcélokat szolgáló reptér – mely korábban belföldi járatokat is fogadott, és katonai bázis is volt – helyén ipari parkot létesítenének.
„Valahol az állam szerepe és kötelessége, hogy ahol szükség van rá, ott segítsen” – közölte Ötvös Béla, aki szerint Miskolcon most jött el ez a pillanat. Hiszen a város repülőterének siralmas helyzete nem csak a klubtagok, hanem mások érdekeit is sérti. Például azokét a fiatalokét, akik hivatásos pilóták szeretnének lenni, de nincs félévente több millió forintjuk arra, hogy egy magáncégnél szerezzenek szakszolgálati engedélyt, ők nem fognak tudni órákat venni a miskolci reptéren.
Bekebelezés után fejlesztés
Az utóbbi időben a kormány szemmel láthatóan rárepült a légikikötő-bizniszre, azaz több vidéki létesítményüzemeltető cégében szereztek többségi tulajdont. Jó példa a pécsi reptér: hosszas tépelődés után tavaly ősszel úgy döntött a magyar kormány, hogy bevásárolja magát az üzemeltető cégbe. Hogy az 51 százalékos tulajdonrész-vásár mennyire volt jó döntés, azt egyelőre nehéz megmondani. Korábban a légibázist működtető cég már annak is örült, ha nem termelt veszteséget. A reptér egyelőre alkalmatlan arra, hogy a nagy légitársaságok célba vegyék, erre egy legkevesebb 10 milliárd forintos reptérfejlesztéssel kerülhetne csak sor.
A pécsi mellett érdemes szót ejteni a debreceni reptérről is, melyben az állam szintén többségi tulajdonosi szerepet tölt be. Az elmúlt öt évben 1,66 milliárd forintos hiányt felhalmozó Debrecen International Airport Kft. 698 millió forintot kapott az idei költségvetés Gazdaság-újraindítási Alapjából működtetésre, míg a légikikötő fejlesztésére összesen 2,354 milliárd forint költségvetési támogatást nyújtott a kabinet.
153 milliós költségvetési támogatásból fejlesztik a csabai repteret, a kormány szerint Békéscsaba és Gyula lehet a hazai repülőgépipar központja
Bár (egyelőre még) nem áll az állam tulajdonában, fontos kiemelni hazánk 119 nyilvántartott reptere közül a békéscsabai légiállomást, melynek fejlesztésére a kormány tavaly decemberben írt ki közbeszerzést. A kormány még 2020. december elején döntött a létesítmény fejlesztéséről. Ehhez a tulajdonos önkormányzattal kötött együttműködés értelmében az állam a Beruházás Előkészítési Alap terhére uszkve 153 millió forintos költségvetési támogatást is biztosított. Ennek oka Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tavaly februári nyilatkozata szerint az, hogy Békéscsaba és Gyula lehet a hazai repülőgépipar központja a térségben létrejövő Airbus Helicopters-gyár miatt, ezért a repülőteret alkalmassá kell tenni a légiáru-szállítás és az üzletigépes forgalom kiszolgálására.
Az utasok és a helyiek is jól járhatnak
Cikkünk elkészítése előtt több repülésben jártas szakemberrel is beszéltünk. Ők egyaránt egyetértettek abban, hogy a reptérfejlesztések – akár a legszegényebb településen is – is hasznosak mind az utasok, mind a környéken élők számára. Emellett mivel a repülőtérfejlesztési stratégia jellemzően az egyes iparterületek melletti légikikötőket célozza, bizonyára az üzleti szféra szereplői is igényt tartanak rá. A szakemberek tehát megegyeztek abban, hogy a kormány ezirányú törekvéseivel nincs gond, inkább a fejlesztésekig vezető úttal van probléma.
