A tanárok most már nem nyelnek le minden békát

A jövőnkkel játszunk, ha az oktatást ilyen színvonalon hagyjuk vegetálni – érvel többek között az önálló Oktatási Minisztérium felállítása mellett a sokéves múltra visszatekintő kockásinges mozgalom egyik szellemi atyja, Pilz Olivér.

A miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika, fizika, biológia szakos tanára, a Tanítanék mozgalom meghatározó alakja annak apropóján adott interjút lapunknak, hogy a január vége, február eleje – főleg a borsodi megyeszékhelyen – ismét a pedagógusokról szólt. Előbb egy kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, majd alig pár nap múlva többszáz fő tüntetett a Hősök terén az oktatás helyzetének radikális és halaszthatatlan javítása mellett. Interjú.

– Január 31-én kétórás figyelmez­tető sztrájkot tartottak a pedagó­gu­sok, az óvodapedagógusok. Országszerte több mint 26 ezren, Miskolcon az első adatok szerint legalább ezren csatlakoztak. Ez már érdemi siker?

– A szervező szakszervezetek annak tarják, és szerintem is az. Főleg annak tükrében, hogy a kormányzat részéről erős fenyegetés érte a taná­rokat.

– Arra gondol, hogy az Emmi már előre törvénytelennek minősítette a sztrájkot, ami – legalábbis az RTL Klub Híradójának ezt írta a minisztérium – „nem maradhat következmények nélkül”?

– Az utolsó pillanatig azt kommunikálta tárca, hogy nem lehet büntetlenül részt venni a tiltakozáson. És ehhez képest nagyon jók a számok. Ráadásul biztató, hogy a sztrájk előtti héten több levél jelent meg, amiben iskolavezetők leírták: bár ebben demonstrációban most nem vesznek részt, de a márciusi, határozatlan idejű sztrájkhoz csatlakoznak. Nehezen lehet felmérni, hogy mit ért el a fenyegetéssel a kormány. Mindenesetre a felmérések azt mutatják, hogy egyre többen állnak az oktatás ügye és a pedagógusok mellett.

– A demonstráción említette, hogy tud olyan miskolci iskoláról, ahol kategorikusan megtiltották, hogy egyáltalán felolvassák a nyílt levelüket. Ezek szerint volt, ahol működött a megfélemlítés…

– Erről csak annyit, hogy szerintem nem véletlen, hogy ebben az intézményben kevesen csatlakoztak a sztrájkhoz. De egyébként érdekes, hogy ha a kormányzat szerint törvénytelen a sztrájk, jogtalan a pedagógusok lázongása, akkor miért nem fellebbeztek még a sztrájk előtt a bíróság elsőfokú ítélete ellen. Szerintem pusztán bizonytalanságban akarták tartani a tanárokat. Teszem hozzá, évek óta létbizonytalanságban élünk.

– Ez miben nyilvánul meg?

– Soroljam? Alacsony fizetés, állandóan változnak a jogszabályok és állandóan átírják a tankönyveket, vagy itt van a félrement Nemzeti Alaptanterv (NAT). Nem egy kiszámítható dolog, ami a magyar oktatásban történik.

– A szakszervezetek által szervezett miskolci demonstráción ezeket a kérdéseket mind érintették a felszólalók. Hat évvel a kockásinges tüntetések kirobbanása után továbbra is égető probléma, hogy a diákok eredményei nem javulnak a nemzetközi összevetésekben; nem enyhül a tanárhiány, a béreket még mindig nem rendezték. Felvetették azt is, hogy az adminisztrációs és egyéb terhek egyre elviselhetetlenebbek.

– A felsorolt tételek zömét a 2016-os nyílt levélben is leírtuk, és már akkor is egy többéves problémahalmazról beszéltünk. Mondhatnám úgy is, hogy a közoktatás állapota évtizedek óta romlik. Igaz, néha van egy-egy hangyányi javulás, de azt hiszem, hogy ma már kimondható: a magyar oktatási rendszer évtizedek óta nem jó. Teljesen más szemléletet kellene kialakítani.

– Részletezné?

– Persze! Alapjaiban kell változtatni a tantárgy-, sőt talán az iskolaszerkezeten is. Ahogy a tananyag összetételén is: kevésbé a lexikális, mint inkább a gyakorlati tudás megszerzésére kellene helyezni a hangsúlyt. Ezt tapasztalható a vállalatok, a piac részéről is; a kreativitást, a csapatmunkát értékelik. A gyerekeket erre kellene felkészíteni.

Ehelyett zsúfolt a tananyag, a diákok nem tudják igazán megélni diákéveiket. Túlterheltek, gyakorlatilag több időt töltenek el a tanulással, mint amennyit egy felnőtt dolgozik egy héten.

– A tanárok nagyjából ugyanezt panaszolják.

– Ennek egyik alapvető oka a pedagógushiány. Ez 2016-ban még nem volt ennyire szembeötlő, azóta azonban felgyorsultak a folyamatok. A nyugdíjba menő kollégák töredékét pótolják csak. Bizonyos tantárgyak esetében már kritikus hiány van tanárokból. Ráadásul sokan elhagyják a pályát idő előtt, ami meg a bérekre vezethető vissza. Sose kerestünk jól, de megnőtt az infláció, és a mi fizetésünk még mindig a 2014-es minimálbérhez van kötve. Emellett rengeteg az adminisztráció, a hiányzó kollégák helyettesítése, megalázó és meg is bukott az életpályamodell, ami abból is látszik, hogy a szakképzésbe már nem vitték át. Az állami iskolák többsége ráadásul – nem tudok rá jobb szót – egész egyszerűen le van pukkanva. Arról már nem is beszélve, hogy ma már meg sem kérdezik a tantestületet az igazgató megválasztásánál – sok iskolában egész egyszerűn beültetnek egy pártkatonát a vezetői székbe.

– Mindezeket összefoglalták egy nyílt levélben, amit először a miskolci demonstráción ismertettek, majd felkerült a http://szabad.ahang.hu címre is. Itt aláírásukkal támogathatják a magyar iskolaügyért aggódók a petíciót. Mi a cél?

– Tájékoztatni szeretnénk a társadalmat, mert vannak, akik nincsenek tisztában a helyzet súlyosságával; azzal, hogy egy ennyire rossz oktatási rendszerből nem fognak kijönni olyan kiművelt emberfők, akik a társadalmat felfelé vinnék. A jövőnkkel játszunk, ha az oktatást ilyen színvonalon hagyjuk vegetálni. És persze szerettük volna, hogy a kormányzat is lássa: most már nem nyelünk le minden békát. Újra meg kellett szólalni.

– Miért pont most?

– Ezt sokan kérdezték: miért pont most sztrájkolunk, miért választás előtt tüntetünk. Nos, egyszerűen azért, mert a járvány miatt korábban nem lehetett. Pedig 2019-ben, amikor bevezették az új NAT-ot, már akkor azon gondolkoztunk, hogy valamit tenni kell – csak éppen jött a Covid első hulláma, aztán az újabbak. Most már azonban nem tűr halasztást az oktatás ügyének rendezése.

Kujan István

SZÁMOKBAN:

27 ezer

tanár vett részt nagyjából a munkabeszüntetésen

22 ezerrel

csökken a főállású tanárok létszáma 3-5 éven belül, jósolta a pedagógusok szakszervezete 2021 nyár végén. Lehet, hogy a mondás túlzóan optimista, de az oktatáspolitika 2021 végén 133 ezernél valamivel több pedagógussal számolt

12-13 ezer

főállású tanár hiányzik az oktatási rendszerből, a lyukakat „részidős” pedagógusokkal próbálják betömni az intézmények

505

pedagógus tűnt el az óvodákból 2016 és 2021 között

2400

tanár ment el nagyjából az általános iskolákból a 2016 és 2021 között

2752

technikumi és szakgimnáziumi oktató távozott 2016 és 2021 között

2589

tanár hagyta el a szakképző iskolákat 2016 és 2021 között

182243

forint nettót keres az a pedagógus, aki egyetemet végezett, és 9–11 éve van a pályán.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye