Történetének legnagyobb fejlesztése zajlik a Lillafüredi Állami Erdei Vasútnál. A munkálatok még két éve, 2020 tavaszán kezdődtek, és jelenleg is tartanak. A több milliárdos forrásból megvalósuló munkák során gyakorlatilag a teljes vasúti infrastruktúra megújul.
A szerelvényeket és az állomásépületeket már korábban felújították, jelenleg a pályarekonstrukción dolgoznak.
– A beruházás három elemből áll. Az első a gördülőállomány, vagyis a mozdonyok és a kocsik felújítása. Ez a munkaszakasz már lezárult. A második a magasépítészet, a harmadik pedig a mélyépítés. Előbbi részeként megújult és kibővült a Dorottya utcai állomásépület, Lillafüreden, az Ökoturisztikai Központban korszerűsítették a térburkolatot, az előtetőt, valamint a vizesblokkot. De megszépült a garadnai végállomás és környezete is – sorolta Bózsó Gyula, az Északerdő Zrt. műszaki osztályvezetője.
Az állomások közül talán a legnagyobb változás Garadnán történt:
megújult a fogadóépület, az erdészeti gyűjtemény és rendezték a korábban csak konténervárosként emlegetett területet is. „Ezen a helyen jött létre a Garadna Grund pihenőpark, ami már most is nagyon népszerű a gyermekek és a családosok körében, de felújítottuk a Szövetség-forrás környékét is, ahol egy kis amfiteátrum is kialakult” – sorolta Bózsó Gyula.
A mélyépítés pedig – értelemszerűen – a pályaépítést jelenti. Ezek a munkák 2021 tavaszán kezdődtek meg és jelenleg is tartanak. „Ez nekünk gyakorlatilag az életet jelenti” – érzékeltette munkatársunknak a beruházás jelentőségét Pintyili Gergely, a LÁEV üzemigazgatója.
Rövidebb szakaszon
A munkálatok miatt már többször kellett vágányzárat elrendelni a pályán, legutóbb éppen március második felében szünetelt a kisvasúti szerelvények közlekedése. Jelenleg Lillafüreden, az állomás környékén cserélik a vágányokat, a kisvonatok így a Dorottya utcától Lillafüredig közlekednek, ott egy a régi Kerekhegyi szárnyvonalból megmaradt szakaszon kialakított ideiglenes végállomáson állnak meg – mondta el lapunknak az üzemigazgató.
Pintyili Gergely kiemelte, a munka nemcsak Lillafüreden, hanem több szakaszon is zajlik. A Garadnai szakaszon még tavaly ősszel kezdődött a fejlesztés, a Levente-forrás és Garadna között már készen van a pálya, az ívhíd, (vagy, ahogy a miskolciak hívják: görbehíd) és a jávorkúti elágazás között a vízelvezetés kialakításán dolgoznak. Azt követően pedig már ott is a vágányokat fektetik.
Nyáron Garadnára
– Húsvét után a lillafüredi útátjáróban is cserélik a síneket, és rövidesen készen van az ívhíd megújítása is, ami azt jelenti, hogy Garadna felé ismét megindulhatnak majd a szerelvények – emelte ki az igazgató.
Néhány hét múlva megkezdődik a Majláth és Lillafüred közötti pályaszakasz felújítása is.
Ezt azért nyáron végzik, hogy az építkezés már ne lehessen gátja annak, hogy a Mikulásvonat kétéves kihagyás után idén újra szállíthassa a gyerekeket a lillafüredi mesebirodalomba – magyarázza az üzemigazgató.
Ugyanis, mint a járvány miatt oly sok mindenről, a népszerű Mikulásvonatról is le kellett mondania a gyerekeknek 2020-ban és 2021-ben.
Több mint százéves
Az erdei vasút építését valójában már a múlt század első évtizedében tervezték, mégpedig azért, hogy a Bükkben lévő kincstári erdőbirtokokból megkönnyítsék a fa szállítását. A munkálatok megkezdését viszont az első világháború megakadályozta. A trianoni békeszerződést követően viszont egy csapásra „külföldre” kerültek a felvidéki és erdélyi rengetegek, így a bükki kisvasút építése a hazánk területén maradt erdőségek kiaknázása miatt újból előtérbe került és rövid idő alatt szabad utat is kapott. A Szinva-völgyi Erdei Vasút a Miskolc-Fáskert-Diósgyőr-Lillafüred-Garadna vonalon haladt, 17,7 kilométer hosszban. 1921-1922-ben építették a szárnyvonalakat. Elsőképp a három kilométeres Majláth-Ládi fatelep vonalat, mellyel megteremtették a fővasúttal való összeköttetést. Utána készült a Lillafüred-Kerekhegy vonal. A következő szakasz a tizenegy kilométeres Diósgyőri Papírgyár-Mahóca szakasz volt Parasznyai szárnyvonal néven. Majd a négy és fél kilométeres Tatárároki szakasz épült meg a Ládi fatelep-Vásárhelyi rakodó között.
Felívelő szakasz
1924. május 3-án indult a személyforgalom. Kezdetben a teherkocsikra padokat szereltek, s készen állt a nyitott, nyári személykocsi.
1927-ben, a Palotaszálló építésekor a jelentős pályakorrekcióra került sor: a Lillafüred-Hámor elnevezésű megállóhelyet délebbre helyezték, mely a Lillafüred állomás nevet kapta, ahol egy régi családi ház kiegészítésével, emeletráépítéssel készült el a mai állomásépület (ekkor jött létre a 120 méteres alagút is Garadna felé). Ugyanebben az évben készült el a Fáskert Szent Anna tér közötti városi szakasz is.
1929-től kezdték el használni a Lillafüredi Állami Erdei Vasút nevet a Szinva-völgyi helyett.
1934-ben a Tatárároki vonal forgalmát kedvezőtlen vonalvezetése miatt megszüntették, a pályát elbontották. 1940-ben épült a Parasznyai szárnyvonal 4 km-es folytatása, a Mahóca-Taksalápa szakasz. 1946-1947-ben érte el mai kiépítettségét a Parasznyai szárny, elérkezve Farkasgödör-Örvénykőre.
Az átalakulás évei
A szocializmus évei alatt a fővonalat két lépcsőben visszavágták. Először 1973-ban csak a Szent Anna tér és a Fáskert között számolták fel a kisvasutat, így az alsó végállomás visszakerült az eredeti helyére, Fáskertbe. 1978-ban aztán a Fáskertig vezető pályát is elbontották, ekkor alakult ki a jelenlegi városi állomás a Dorottya utcán.
A teherszállítás a kisvasúton a hatvanas évektől folyamatosan vesztett jelentőségéből, a nyolcvanas évektől már a személyszállítás volt előtérben, 1991-től pedig teljesen megszűnt a teherszállítás. Több szárnyvonal is megszűnt. Mára a fővonal (Dorottya utca-Lillafüred-Garadna) mellett még a Mahócai szárnyvonal üzemel, itt azonban csak időszakosan közlekednek szerelvények.
Tajthy Ákos
