Az országszerte ismert Palotaszálló nemcsak üdülőhelyként, hanem kulturális központként is funkcionál. Írótalálkozókat tartottak itt és több József Attila vers is e helyen született.

A festői szépségű Lillafüred Miskolc egyik, ha nem a legismertebb turisztikai attrakciója, elismert gyógyhely. A Hámori-tó szomszédságában található a közel százéves Palotaszálló, amely 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján. Talán nem véletlenül írta meg itt 1933-ban az Ódát József Attila.

Adottságainak köszönhetően Lillafüredről rendszeresen cikkezik az országos sajtó, és nem csak a turisztikai portálok, vagy éppen nyomtatott magazinok. Legutóbb éppen néhány hete annak kapcsán került a fókuszba a Palotaszálló és környéke, hogy a Tour de Hongrie közvetítése közben – stílszerűen – ódákat zengtek Lillafüred szépségéről.

Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója úgy fogalmazott: „nem akarok nagy szavakat használni, de szerintem ilyen képeket még az életben nem láttunk soha Magyarországról, kerékpárversenyen, meg azon túl sem”.

A kommentátor, ifj. Knézy Jenő azzal tromfolt rá, hogy „annyira gyönyörű az egész, hogy nem is hinné az ember, hogy Magyarországon vannak ilyen szépségek”.

„Ezért az egy snittért megérte az elejétől a végéig közvetíteni az összes szakaszt” – zárta le a dicsérgetést végül maga a csatornaigazgató.

Írók és költők a palotában

Talán nem véletlen, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Miskolchoz tartozó üdülőhely kulturális központként is funkcionál. Az irodalmi vonatkozást már említettük, azonban nem az Óda az egyetlen József Attila-vers, ami Lillafüreden született.

Kevesen tudják, de a költőt a Babits Mihállyal való találkozás reménye hajtotta az 1933-ban itt megrendezett lillafüredi írótalálkozóra. Azért jött, hogy megbékéljen Babitscsal és hogy kiengesztelje. A bocsánatkérés szintén egy versben öltött testet, ez pedig a Magad emésztő… című alkotás lett, ami szintén itt, a Palotaszálló környékén született. József Attilának 2005-ben szobrot is állítottak a lillafüredi függőkertben, 2012-es felújításakor pedig a költészet is kapott egy teraszt itt.

Az irodalom mellett, több film helyszínéül is szolgált a Hámori-tó környéke, az alkotásokat legalaposabban a Palotaszálló 90 éves évfordulójára készült „Képeslapok a Palotából” című kötet egyik írása gyűjtötte össze, ebből szemezgettünk a cikkünkben.

Meseautóhoz mesepalota dukál

Az első film, amiben a Palotaszálló és Lillafüred megjelenik az 1934-ben forgatott Meseautó. A kultikus mozi jó része a fővárosban és egy budapesti filmstúdióban készült, azonban egy látogatásra eljöttek Miskolc mellé is – ezek a felvételek itt készültek, a Hámori-tó tövében. A legendás filmben néhány közeli és távolabbi felvétel is látszik a Palotaszállóról.

Nem volt ez egyébként véletlen: a szállót annak idején hatalmas büdzséből építették fel, és az 1930-as átadója után az akkori kormányzat szerette volna széles körben ismertté tenni. Ehhez pedig kiváló eszköz volt az, hogy például filmekben jelenjen meg.

De vissza a Meseautóhoz. Köztudott, hogy az eredeti alkotásnak készült egy remake-je is 2000-ben. Ekkor már nem volt szükség a Palotaszálló népszerűsítésére, talán ez is az oka, hogy a szerelmesek ebben már csak a fővároshoz jóval közelebbi Visegrádra kirándultak.

Majd tíz évet kellett aztán várni, hogy Lillafüred ismét egy film színhelye legyen. 1942-ben mutatták be az Egér a palotában című zenés vígjátékot, amiben a Meseautóhoz képest jóval jelentősebb szerepet kap a szálló. Az Orbók Attila és Martonffy Emil rendezte történet főcímében ott a kiírás: „A külső felvételek Lillafüreden, a Palota Szállóban a m. kir. Földművelésügyi min. támogatásával készültek.” Érdekesség, hogy csak használhatatlan állapotú szalag maradt meg a filmből, végül azonban fél évszázaddal később előkerült egy jobb verzió: a kettőből „foltozták össze” a napjainkban már tévében is vetített kópiát.

Utánam, a Palotaszállóba!

Huszárik Zoltán 1971-es Szindbádjának is van lillafüredi kötődése, ez viszont csak néhány másodpercnyi. E pár pillanatban Latinovits Zoltán és partnere, Nagy Anna egy röpke jelenet erejéig a Hámori-tavon korcsolyázik. 

Ugyanebben az évben mutatták be a jóval kevésbé ismert Különös vadászat című tévéfilmet, ami egy bükki környezetre hangszerelt kémtörténet. A jelenetek túlnyomó többsége a Palotaszálló különféle részeit tárja elénk, sőt az épület tornyába is feljut a főszereplő, ahol csodás, Bükkre néző panoráma fogadja. Szerepet kap még a történet során a vízesés, a függőkertek és az Anna-barlang is.

A hetvenes évek után legközelebb az ezredfordulót elhagyva készültek olyan filmek, melyeknek ez a környék adott otthont. A 2004-es „A miskolci Boniésklájd” filmben az azonos néven elhíresült helyi rablópáros történetét dolgozza fel Deák Kriszta rendező. Az alkotás egyik jól beazonosítható helyszíne Lillafüred. 

A Magyar vándor ugyanebben az évben készült és furcsa keretet ad cikkünknek. Írjuk ezt azért, mert a film – feltehetőleg tudatosan – megidézi az eredeti, 1933-as Meseautó palotaszállós jeleneteit is. Ezt egyébként Hernádi Gábor rendező nem erősítette meg. Ő a már hivatkozott, a Palotaszálló kilenc évtizedes fennállása alkalmából kiadott kötet szerint azt mondta, a Hunguest Hotel szállodalánc volt a film főszponzora (ennek tagja a Palota is), ők bocsátották az alkotók rendelkezésére a lillafüredi hotelt.

A Palotaszállóról

Bethlen 1890-ben megbízta gróf Keglevich Bélát számos üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín – köztük a Hámori-völgy – feltérképezésével. Így jött létre Tátralomnic és Lillafüred is.

Az Palotaszálló 1925 és 1929 között épült állami beruházásként a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A kastély vendégei 1930-as átadását követően 1945-ig elsősorban a korabeli elit köreiből kerültek ki, konferenciákat rendeztek, hírességeket láttak vendégül. A második világháborúban hadikórházat rendeztek be itt a sebesült orosz katonák számára, és bár az épület nem rongálódott meg jelentősen, a kórházi üzemelés helyrehozhatatlan károkat okozott az eredeti berendezésben. A háború után az üzemeltetési jog a Bükki Gyógyfürdőkre, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsára szállt. A szálloda ezután negyven évig SZOT-üdülőként szolgált. 1993-tól ismét szállodaként működik, ezt követően valósult meg a kor- és hangulathű felújítás. A lillafüredi Palotaszálló 2015-ben a Magyar Értéktár nemzeti értéke lett.

Tajthy Ákos