Polgármesteri munkáját kamatoztathatja a választásokon Márki-Zay Péter, szűkebb pátriájában elhiszik neki, hogy tudja nagyban azt, amit odahaza kicsiben. Hogy hogy áll valójában az ellenzék-miniszterelnök-jelöltje, azt fideszes kihívója kampánycsavarjai mutatják meg leginkább.
Nem érdekelnek a közvélemény-mérések, mindenki csak csavargatja a számokat. Ahogy érdeke. Egy dolgot tudok: ha Márki-Zay nem lenne erős, Orbán Viktor kiállna vele vitázni. De nem mer. Mert egy vita nem olyan lakossági fórum, transzba esett nénikkel – summázza Károly a piactér egyik ruhaboltja előtt. A középkorú férfi szerint Lázár János se véletlenül hajlik el egy Márki-Zay-vita előtt – pedig korábban nem tért ki az ütközések elől. Arra a felvetésre, hogy a különböző vidéki projektek kormánybiztosaként, dolgozó Lázár azt ígérte, ha kikap, kiszáll a politikából, Károly csak a vállát vonja: „ha kiderül, hogy itt is gyenge, úgyse lenne tovább neki”. Szóval szerinte kényszerpályán mozog Orbán egykori legfontosabb minisztere, akitől 2018-ban hódította el Hódmezővásárhelyt Márki-Zay Péter.
Az emlegetett mérések egyébként rímelnek a „népi érzetre”, azt mutatják, hogy szűkebb pátriájában az ellenzék miniszterelnök-jelöltje népszerűbb, mint országosan, illetve ráver az őt indító pártszövetség kedveltségére is (lásd: keretes írásunkat). Az eredmény egyértelműen a helyi építkezésnek tudható be. Hogy az utóbbi évek változásai közül mi aratta a legnagyobb sikert, arról szórnak a vélemények, de a jelek szerint három ügy mindenképp dobogós.
A legfontosabb talán a makacs büdösség megszüntetése. Ahogy egy nyugdíjas asszony fogalmazott: szellőztetni nem lehetett, az embert meg a hányinger kerülgette – évtizedek óta. A bűz forrása egy városszéli fehérjefeldolgozó volt, és hiába tiltakozott a lakosság hosszú évek óta (tavaly nyáron például petíciót indítottak az emberek, szeptemberben pedig „bűzmenetet” tartottak), eddig egyetlen polgármester sem volt képes városi pénzt félretenni az üzem légtisztítórendszerének korszerűsítésre, és a kormányzatnál sem tudta a szükséges összeget kilobbizni.
A „városi közérzettel” holtversenyben van a pénz, pontosabban a megtakarítás. Márki-Zay polgármestersége két testesebb tételtől kímélte meg az embereket: egyrészt ingyenessé tette a tömegközlekedést (egy menetjegy 170 forintot, a bérlet 4700 forintot kóstált), másrészt két lépcsőben eltörölte a helyi építményadót. Egy szerény, 50 négyzetméteres lakás után például évente így is 7550 forintot kellett fizetni, egy 90 négyzetméteres családi ház adója pedig majdnem 15 ezer forint volt. A hódmezővásárhelyi építményadó egyébként a legmagasabb volt az országban, mértéke annyira felháborította a lakosságot, hogy 2017-ben a fideszes városvezetés bégül nem is merte az eredeti tervek szerint 30 százalékkal emelni, így mindössze 15 százalékkal „súlyosbította”. Ráadásul sok-sok önkormányzat nemet tudott mondani erre, a kisembereket terhelő bevételre: így tett például Szeged baloldali vezetése is. Igaz, Hódmezővásárhelynek nagyon kellett a pénz, mivel a hivatalos városházi mondás szerint a településnek lényegében nem volt eladósodva, ám a valóság 10 milliárd mínuszt mutatott. Ez az összeg azóta érdemben kevesebb lett.
Hogy mennyit nyom majd a latban a polgármesteri munka a képviselő-választás során, az majd kiderül. De az jelzésrétékű, miként pozicionálja át magát Lázár János. Aki a kormány nagyembereként kezdte a kampányát, és hóna alatt tramtrainnel mászkált (a sok tízmilliárdos beruházással mostanában akadnak bajok), most viszont arról beszél: ő itt egy kispolitikus. Ezt alátámasztandó a http://444.hu-nak adott interjújában arra panaszkodott, hogy semmilyen segítséget nem kap a Fidesztől, illetve „csodaszámba megy, ha mi győzünk. Ez látszik mindenben. A mérésektől kezdve mindenben”.
A jelek szerint Lázár János egy klasszikus kampánytaktikát követ: sirámaival egyszerre akarja elérni, hogy: megmozduljon minden fideszes a lefestett drámai helyzet miatt; a kiábrándult fideszesek és a közepesen kormányt váltani akaró bizonytalanok hátra dőljenek, hogy ez nélkülük is meglesz; az ellenzéki kampány bízza el magát, és legyen kevésbé intenzív.
Hogy mennyit számít a hódmezővásárhelyi emberek életminősége a hatalomnak, azt jól mutatja a közlekedés átszervezésének története. Ugyanis a használni tervezett buszokat csak különös nehézségek árán lehetett levizsgáztatni, illetve a kormányhivatal is mindent megtett, hogy a járművek ne állhassanak forgalomba.
Számok:
60 ezer
forintot spórol nagyjából évente az a hódmezővásárhelyi lakos, aki minden hónapban vett magának városi buszbérletet, amíg Márki-Zay Péter ingyenessé nem tette a tömegközlekedést.
5,5 milliárd
forint adósságot dolgozott le Hódmezővásárhely Márki-Zay Péter polgármestersége alatt abból a 10 milliárdból, amit az előző városvezetés hagyott rá.
600 millió
forintot vesz el az önkormányzatokat sarcoló megszorításival a kormány Hódmezővásárhelytől idén. Pontosabban ennyiről tudni.
5 milliárdos
könyvtárprojektet radírozott ki az EMMI. A minisztérium arra hivatkozva mellőzi a támogatást, hogy a Márki-Zay Péter-féle városvezetés máshova helyezné az új könyvtárat/tudáskomplexumot, mint azt az előző fideszes önkormányzat tervezte. A kifogás hitelességét roncsolja, hogy az EMMI-t korábban csak az érdekelte: a belvárosban húzzák fel az új építményt.
Jobb az átlagnál
A Publicus Intézet szerint a Fideszt a lakosság 32 százaléka támogatta – ez mintegy 2,56 millió fő – február elején, míg az ellenzék mögé az ország 34 százaléka – nagyjából 2,72 millió ember – sorakozott fel. Február közepére a kormány rázárt az ellenzékre, igaz, ezt nem politikai teljesítményének köszönhette, hanem az ukrán-orosz-háború kitörésének. Illetve kormányzati kommunikációnak, miszerint az ellenzék belelökné Magyarországot a fegyvere konfliktusba. Hogy ez hazugság, az viszonylag gyorsan kiderült, így újra az ellenzéki szövetség a népszerűbb a választók körében. És ennek kapcsán álljon itt egy fontos megjegyzés: míg a Fidesz lényegében minden szimpatizánsát „harci készültségbe helyezte” már, addig az ellenzéknek vannak tartalékai a bizonytalanok között. A hamis kommunikáció pont a bizonytalanokra hatott, amikor kitört a háború, a kormányzati mondások hatására az ellenzéket támogató bizonytalanok egy része eltávolodott, ám amikor kiderült, hogy az Orbán-rezsim állításai köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, ismét egyre több bizonytalan áll be a kormányváltásra készülő erők mögé.
Elképesztő rezsicsökkentési receptje van
Az igazi rezsicsökkentés az, amit Hódmezővásárhely vitt véghez, amikor átformálta az idősek otthonát – az energiahatékonysági fejlesztésekre figyelve. Most napelemek adják az áramot, napkollektorok termelik a meleg vizet, falszigetelés és nyílászárócsere csökkentette az energiafelhasználást. Az eredmény: 77 százalékkal lett kevesebb az intézmény rezsije.
