Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői által is megszavazott, Oroszországgal szemben meghozott szankciók ellenére Paks II. a terveknek megfelelően megvalósul. Arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak ehhez az emberek Székesfehérváron: kell-e tartanunk egy olyan atomerőmű megépítésétől, amelynek kivitelezését az orosz Roszatom végzi. A válaszok meglepően egybecsengőek voltak.
– Paks II.-re szükség van, de felelőtlenség volt előzetes egyeztetés nélkül az oroszokkal szerződést kötni, mert ezzel csak növeltük a kitettségünket Putyin felé – mondja egy Péterként bemutatkozó 30-as férfi Székesfehérvár egy forgalmas bevásárlóközpontja előtt. Arról kérdezem az embereket, hogy a háború fényében mi a véleményük Paks2-ről.
Mint ismert, az atomerőmű bővítésével a kormány az orosz Roszatomot bízta meg és még most, a háború kirobbanásakor, a megszavazott EU-s szankciók után is ragaszkodik ahhoz, hogy Paks II. a terveknek megfelelően megvalósul. – Az elmúlt hetek fényében kijelenthető, hogy ez a beruházás nemzetbiztonsági kockázat – folytatja Péter és kortyol egyet dobozos üdítőjéből. Láthatóan nem siet, ezért megkérdezem még tőle, hogy mi a véleménye arról a kormányzati kijelentésről, miszerint Paks II. nélkül nem tartható a rezsicsökkentés. A férfi ekkor a fejét rázza, majd félmosollyal az arcán közli, hogy ez a projekt rövidtávon semmit nem tesz hozzá a rezsicsökkentéshez, mivel először meg kell térülnie a befektetett költségeknek.
A szintén harmincas éveiben járó Attila szerint nem kell félni egy „orosz erőműtől”, legalábbis ami a technológiai részét illeti. A férfi szabadkozik, hogy bár „nem túl penge” az atomenergiában, egyetért a használatával és a bővítéssel is, de azt ő is bevallja, hogy szerencsésebb lenne egy „szövetséges nyugati országgal” keresni a partnerséget. Amikor azt kérdezem tőle, hogy szerinte mit üzen az embereknek a kormány, amikor arról beszél, hogy Paks II. nélkül nem tartható a rezsicsökkentés, az erőmű azonban legkorábban 2028 körül kezd majd el energiát termelni, nevetve válaszol. Mint mondja,
„elképesztően biztosak lehetnek magukban, ha még ekkor is ők akarnak kormányon lenni, és addig, illetve azután is folytatni akarják a rezsicsökkentést.”
A rezsicsökkentés, mint elosztási rendszer
Gábor az ötvenes éveiben járhat, és ő is úgy véli, hogy nincs mitől tartanunk egy orosz fejlesztésű atomerőmű kapcsán. Mint mondja, úgy tudja, hogy a Roszatom számos más országban is részt vesz nukleáris energetikai projektekben, ez pedig garancia számára, hogy a technológia megbízható. Arról is beszél, hogy véleménye szerint jelenleg a nukleáris energia az egyik leginkább klímasemleges megoldás.
– A növekvő energiaigény miatt szükség van olyan alaperőművekre, amelyek egyenletes energiaellátást biztosítanak – mondja Gábor, majd hozzáteszi: – Az már egy más kérdés, hogy így jelentősen nő a kitettségünk az oroszok felé.
Amikor a témánkkal kapcsolatban szóba hozom a rezsicsökkentést, Gábor átverést emleget.
– Becsülendő a szándék, hogy a lakossági energiaárakat alacsonyan tartsák, de ez végtére is nem más, mint egy látványos elosztási rendszer. Az energia árát ugyanis meg kell fizetni. Míg a lakossági felhasználók úgymond élvezik a rezsicsökkentés hatását, addig a vállalatokra ez nem vonatkozik és kénytelenek az energia árát beépíteni a termékek, illetve szolgáltatások árába, amit végül aztán ugyanúgy a fogyasztó fizet ki. Így vagy úgy, ha nem is a gáz vagy áramszámlán, de végül megfizetjük az energia árát – érvel Gábor.
A fiatalember magyarázata után kíváncsi vagyok az éltesebb korosztály véleményére is, ezért megszólítok egy nőt, aki viszont a témát hallván csak legyint, hogy ehhez ő nem tud hozzászólni. Annál beszédesebb viszont a hetven körül járó Ilona, aki miután meghallja a kérdésem, gondolkodás nélkül válaszol.
– Az atomerőműtől nem kell félni, de a háborútól igen! – mondja a nagybevásárlásból jövet. Hiába teszem fel a kérdéseimet még Paks II-vel kapcsolatban Ilona csak a háborúról beszél. – A vezetők mindent megtesznek, hogy elkerüljön minket ez a háború, de félek tőle, hogy ide is elér. Én 56-ban az ellenforradalmat átéltem úgy, hogy az orosz laktanyával szemben laktunk és lőttek, nekünk pedig a pincébe kellett lemennünk. Nem hiszem, hogy ezt bárkinek újra át kellene élnie – mondja, majd hozzáteszi: nagy okosnak tartja a „felsővezetést”, ezért reméli, hogy elkerül minket a háborús helyzet. Hogy 56-ot miért emlegeti ellenforradalomként, azt már nem tudom meg.
A Marikaként bemutatkozó hölgy szinte elemzőként vizsgálja a helyzetet. Mint mondja, az éremnek két oldala van, mert bár nem szívesen ismeri el, de szerinte nagyon is szükség van Paks II-re.
– Ha lenne alternatíva, akkor nem támogatnám, de jelenleg nem látok olyan más megoldást, amely ki tudná váltani Paks II-t. Ha pedig a beruházást visszamondaná a kormány, akkor nem lenne áram, ami pedig nyilvánvalóan rossz dolog – érvel a nyugdíjas. Amikor felhozom, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz is megszavazta az Oroszország elleni szankciókat, a paksi beruházáshoz mégis ragaszkodnak, beszélgetőpartnerem csak sóhajt és annyit mond: nehéz erről beszélni, sok oldala van ennek a dolognak.
Mányoki Benedek Székesfehérvártól jó másfél órás autóútra, egy kaposvári presszóban üldögélve fejti ki nekünk a véleményét. A nyugdíjas férfi szerint nem azt kell nézni, ki által, hanem hogy hogyan lehet fenntartani a rezsicsökkentést, ami nélkül nagyon sokan gondban lennének.
– Nézze, amióta a kormány visszavette az áram- és gázcégeket a külföldiektől, amelyek extraprofittal adták a villanyt meg a gázt az embereknek, a nyugati cégek arra várnak, mikor térhetnek vissza, mert ez nagyon jó piac volt számukra – mondta. – Nem véletlen, hogy a Gyurcsányék hatalomra kerülésében bíznak, mert tudják, akkor megint vihetik a cégeket. Az Orbánék viszont be mernek inteni nekik, s mivel jóban vannak Putyinnal, olcsó az olaj és a gáz, ezért ezt a viszonyt senki kedvéért nem szabad elrontani. Nem véletlen, hogy az új atomerőművet is az oroszokkal akarják megépíttetni: az előzőt is az oroszok csinálták, hát nem ők tudják legjobban, hogyan lehet Pakson építkezni? És még pénzt is adnak hozzá, amit majd később kell csak megadni.
Fehérváron az utca emberei közül volt, aki azt mondta nekünk, hogy a rezsicsökkentés egy látványos elosztási rendszer, de a szolgáltató azért beépíti a termék árába
