Impozánsra sikerült Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás, amely a felújított Szent István Király Múzeumban kapott helyet. Ha nem lett volna az előkészületek során kirobbant botrány, a tárlatot valóban egyedülállónak mondhatnánk.
Tősgyökeres fehérváriként és kultúrakedvelő emberként korábban sokat jártam a múzeumban, de a felújított épületben most voltam először. El kell ismerni, jól sikerült a megújulás: nagyjából minden múzeumnak így kellene kinéznie, sőt valójában ennek kellene a minimumnak lennie. Finoman fogalmazva sincs tömeg ottjártamkor, de ez hétköznap délelőtt normálisnak mondható. A belépőjegy olcsó, mindössze egy ezres, fehérvári lakcímmel pedig csak ötszáz. Aki fotózni is szeretne, annak plusz ötszáz forintot kell kiadnia a fotójegyért. Kiváltom.
A kiállításnak összesen 17 terem ad helyet, a felhozatalban pedig mintegy 700 tárgy, köztük 17 ereklye és 6 korona található. A termek elsötétítve, mozgásérzékelős lámpákkal várják a látogatókat, ami nemcsak a tárgyak – különösen a korabeli kódexek és dokumentumok – védelme miatt jön jól, de kissé misztikus hangulatot is kölcsönöz a tárlatnak. Van némi romantikája annak, amikor az ember ezeréves kardokat nézeget félhomályban, különösen, ha az egyik (állítólag) Szent Istváné volt. Az ékszerek, a pénzek, a használati eszközök betekintést nyújtanak a kor mindennapjaiba, míg az ereklyék, az árpád kori feszületek az ezer évvel ezelőtti, akkori magyar területeken még csak a formálódó kereszténységéről adnak képet.

Táncosnők a koronán
Külön jó pont, hogy pár kódex és dokumentum is helyet kapott a tárlatban. Megtekinthető például a Tihanyi apátság alapítólevele, de aki érez magában indíttatást, az Admonti Kódexből kihámozhatja Szent István törvényeit is. Különleges élmény lehet látni a koronákat is, köztük a Monomachos koronát. A fejéket IX. Monomachos Konstantin császár készíttette. A korona az uralkodót, feleségét, Zoé császárnőt és annak nővérét, Theodórát ábrázolja, de fellelhetők rajta táncosnők és erényfigurák is, akik az Igazság és az Alázat megtestesítői.
Ez a kiállítás a maga nemében egyedülállónak mondható, az élmény pedig teljesen felhőtlen is lenne, ha a tárlat megvalósítását nem előzte volna meg egy botrány. Kásler Miklós Emmi-miniszter tavaly decemberben azonnali hatállyal felmentette a kiállítás neves kurátorait, és a teljes szakmai irányítást az általa létrehozott Magyarságkutató Intézet kezébe adta. Mint ismert, ezután szinte az összes történész, régész és levéltáros otthagyta a projektet, a kinevezett új kurátornak, Makoldi Miklósnak tudományos fokozata nincs. Ha ez a botrány nem lett volna, teljes őszinteséggel ajánlanám mindenkinek a tárlatot. Együtt is ajánlom, csak annyit teszek hozzá: érdemes nyitott szemmel járni.
