Hogy a városnak mentálisan is legyen egy megtartó ereje, egy olyan erő, ami nem csak a munkáról szól – ez az egyik legfontosabb célkitűzése az Alternatív Közösségek Egyesületének (AKE), amelyet 1998-ban alapított egy debreceni baráti társaság. A kezdeti időszakban főként zenei programokat szerveztek szubkultúrákhoz tartozó fiataloknak, de mostanra közösségszervező és -segítő tevékenységet látnak el. Megfogalmazásuk szerint minden, a társadalom keretein kívül lévő vagy azok között nehezen mozgó, alternatív gondolkodású embert támogatnak. Damu Richárd és Molnár Ágnes, az egyesület vezetői meséltek lapunknak a szervezetről.
Több mint két évtizede része Debrecen életének az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE). Indulásukkor, 1998-ban még különböző szubkultúrához tartozó fiatalokkal kezdtek el foglalkozni, hogy összekössék a zenei, irodalmi és képzőművészeti programok iránt érdeklődőket. Később stábjuk, irodájuk, online rádiójuk lett, négy éve pedig közösségi térrel és kávézóval is rendelkeznek.
Az AKE jelenleg informális csoportok indulását és működését segíti. Ilyen, a mára függetlenül működő Debrecen Bike Maffia, amit a budapesti minta alapján hoztak létre 2015-ben azért – hogy felhívják a figyelmet a hajléktalanokra. A társaság adománygyűjtéssel, főzéssel és étel kiszállításával segíti a nehéz helyzetben élő embereket.
Közreműködtek továbbá a kulturális programokat szervező és a környezettudatosságot növelő Natív, a kerékpározást népszerűsítő Főnix Fixed Gear, vagy a szubkulturális eseményeket szervező Sub.hu megalakulásában is. Az AKE forráselosztó szervezetként is működik, és pénzügyileg vagy szakmailag, közösségi térrel, esetleg pályázati úton, tréningekkel segítik a hozzájuk fordulókat.
Ha bejön hozzánk valaki egy üggyel, akkor segítünk neki abban, hogy milyen eszközzel, milyen csoporttal tudja elérni a célját
– mesélt a gyakorlatról Molnár Ágnes.
A város vezetésével már nincs sok kapcsolatuk. Korábban voltak együttműködések, de néhány éve megszűntek. – Nem érdeklődünk irántuk. Néha megfogalmazunk egy-egy témában véleményt, de politikával nem foglalkozunk. Támogatást régóta nem kaptunk, igaz, nem is törekszünk rá – állapította meg Ágnes Damu Richárddal egyöntetűen. Kaptak pénzt a Nyílt Társadalom Alapítványtól, és befogadták egy LMBTQ-csoport gyűléseit, de azt mondják, emiatt nem érte őket atrocitás. A 2018-as parlamenti választások előtt a politika megpróbálta felhasználni őket, és egyes önkormányzati képviselők bevándorláspárti szervezetnek bélyegezték az AKE-t. A Bike maffia pedig korábban nagyobb önkéntes táborral rendelkezett, de a 2018-as propaganda hatására picit elrettentek az emberek. A működésüket viszont nem akadályozták.
Úgy vélik, minden városnak kell, hogy legyen egy alternatív közege, mert anélkül sivár a kép.
– Ez egy polgári város, de a polgári értékek azt is jelentik, hogy van egyfajta igény a közéletre. Ez a fajta spiritusz a debreceniekben is megvan, és érdeklődnek is a programjaink iránt – magyarázta Ágnes. Richárd szerint színes kulturális fogyasztási szokásokkal rendelkező, különböző szubkultúrákhoz tartozó emberek vannak a városban, akik mostanában kevésbé láthatóak, mert egyre kevesebb a klubhelyiség vagy a közösségi tér.
Az önkéntes munka a kezdetektől szerepel az egyesület életében. Az ügyektől függ, hogy melyik felhívásra hány ember jelentkezik, de van már egy 60-70 fős biztos támogatói körük.
– Ha olyan akciót írunk ki, ahol gyerekeket, átmeneti otthonban élő gyerekeket lehet támogatni, akkor nagyon népszerű a jelentkezés. Ha romákat, vagy hajléktalanokat támogatunk, akkor már kevesebben jönnek. Ha közösségi térre gyűjtünk, akkor azok vesznek benne részt, akik már jártak nálunk, vagyis így csökken a létszám – mesélték.
Azt is észrevették, hogy krízishelyzetben gyorsan reagálnak az emberek.
– Mindig megdöbbentő és jó látni, hogy Debrecen nagyon jól meg tud mozdulni a bajban. Most például egy családnak gyűjtöttünk kályhára, mert ott álltak 11 gyerekkel fűtés nélkül. Egy nap alatt összejött nekik a kályha ára – mondta Ágnes.
Hivatalosan nincs élő kapcsolatuk az egyházakkal, de nyitottak rá, és úgy vélik, lehet szerepe a segítségnyújtásban annak, hogy Debrecenben hagyományosan erős a református közösség. Vannak kapcsolataik hívőkkel, de az nehezen megítélhető, hogy a vallásos háttér mekkora jelentőséggel bír a támogatásban.
Az egyesületet teljes munkaidőben vezetik, ez a munkájuk, sokszor a hétvégéket is jótékonysági programjaikkal töltik.
– Nálunk az életünk része, hogy vannak olyan rendezvények, amelyek a segítségnyújtásról szól, és nem Disneylandbe megyünk. Kisgyerekkel is meg tudjuk találni azokat a programokat, amelyek pozitív hangulatúak – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy milyenek Debrecen fizikai és lelki terei, azt válaszolták, hogy pozitívan élik meg a város fejlődését, de nem mindig olyan felemelő a helyzet, mivel sokan vannak, akik nem részesülnek a pozitívumokból. Kissé buborékban érzik magukat, és másokon is ezt látják. Ezt azzal magyarázták, hogy több kisebb közösség van helyben, de ritkán érintkeznek egymással, és az együttműködési lehetőségek nincsenek igazán kiaknázva. Dinamikusan fejlődik a város, ami nagyon jó a munkahelyek és szolgáltatások szempontjából, de mintha kezdene elveszni Debrecen lényege, mintha túl gyors lenne a fejlődés.
Azt szeretnék elérni, hogy a városnak mentálisan is legyen egy megtartó ereje, egy olyan erő, ami nem csak a munkáról szól. Az a céljuk, hogy az emberek közösen találják meg a megoldásokat az őket érintő problémákban, és hogy tudják, hova fordulhatnak a bajban.
