A Hotel Aranybika kikerülhetetlen jellegzetessége Hajdú-Bihar megye székhelyének. Az ikonikus épület ugyanakkor kiváló példája annak, hogy a városi nagyurak miként hagynak lepusztulni épületeket, hogy végül Fidesz-közeli, „megbízható” emberek kezére juttassák azokat. Az új gazdák aztán vagy megtartják, vagy átmeneti megőrzés után tovább adják a szerzeményt. Így válhat most a patinás Aranybikából a város közepén egyfajta Fidesz-nevelde.
A szállodát mostanra voltaképp pártiskolává silányították, amelyre még mindig vár egy teljes körű felújítás, ám addig is a Fideszhez köthető, államilag óriási összeggel, mintegy 500 milliárd forinttal megtámogatott háttérintézmény, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) birtokolja immár, miután 2021-ben megvásárolta Boros Józseftől, a vendéglátásban híressé vált helybéli dúsgazdag magánszemélytől. A MCC honlapján egyébként a bemutatkozó szöveg egy része némileg nacionalista hangulatú: „A MCC a nemzetért és a szűkebb közösségükért tenni akaró, lelkes fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy képességeiket kibontakoztassák, a legkitűnőbb hazai és külföldi oktatóktól tanulhassanak, mindezt térítésmentesen, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül Magyarország javát szolgálva, és az összmagyarság boldogulását szem előtt tartva.”
Az ígéretek ideje
Boros az épületet 2013-ban az eredetileg kiírt 2 milliárd forint helyett 1 milliárdért vette meg, majd rögvest több milliárdos felújítást lengetett be uniós forrásokra is pályázva Debrecennel közösen. „A karrierjét az Aranybikában felszolgálóként kezdő üzletember azt ígéri, a több mint 13 ezer 600 négyzetméteres épületet teljesen felújítja, hogy a szálló ismét a régi fényében ragyogjon.” – derül ki a korabeli Dehir cikkéből. Ehhez képest éveken át alig történt érdemi fejlesztés, az egyébként is leromlott épület tovább silányult.
Az Aranybika falai között egykor nagy rendezvények zajlottak, étterme sokakat vonzott, a hátsó traktusában pedig pezsgő kulturális élet folyt, vagyis szállodai funkciója mellett az Aranybika egyéb módon is megtalálta az embereket.
Az, hogy egy évvel ezelőtt Boros József vállalkozótól mennyiért vásárolta meg a MCC a szállodát, mint mondták, üzleti titok. Ám Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár (azóta a miniszterelnök politikai igazgatója titulus is az övé), egy 2021-es sajtótájékoztató során a Debreciner újságírója kérdésére válaszolva azt is hozzátette: „korrekt megállapodás született”. Az, hogy kinek s mennyire korrekt, és hogy ez a megállapodás most miért nem publikus, nyitott kérdés maradt. Holott talán éppen most lenne külön érdekes a válasz, amikor egy nyíltan a Fideszt támogató, gyerekek szemléletformálásával is foglalkozó oktatási intézmény kezébe adták az Aranybikát, hogy ott alakítsák ki keleti központjukat – mindezt voltaképp az adófizetők pénzéből.
Mindenesetre arról sehol sem beszéltek nyíltan, hogy végül Boros József miért nem teljesítette ígéretét, amely szerint már évekkel ezelőtt egy teljes körűen renovált Aranybikának kellene a főtéren elhelyezkednie. Úgy tűnik, ő csak amolyan megbízott házmestere volt a patinás épületnek, amíg megérkezik az igazi vevő…
Fényes múlt, kétséges jövő
Hogy igazán érzékeljük, milyen épületet kapott meg gondos előkészítő munka után a MCC, menjünk vissza a múltba. A tehetős debreceni Bika János és családja fogadója volt az első épület, amelyet 1690-ben vásárolt meg Debrecen városa, majd mintegy száz évvel később még egy emeletet építettek rá. Az Aranybika Szálló elnevezést akkor kapta, amikor 1810-ben a vasból vert, rézzel bevont bika domborművet felrakták a homlokzatra. Jóval később, az 1880-as években egyszintes szállodát építettek ide Steindl Imre tervei alapján. 1915-ben már ismét más állt a helyén, hiszen nagyobb kapacitást kellett kialakítani, ezt azonban már Hajós Alfréd olimpiai bajnok sportoló és építész tervezte.
A mostani tulajdonos, vagyis a Mathias Corvinus Collegium több lépcsőben újítaná fel a teljes épületet, amelyben tehetségképző központot alakítanának ki. Eleinte a régi szárnyban folyna az oktatás, és az új szárnyat renoválnák, majd később ide helyeznék át az iskolát és jöhetne a régi rész felújítása. Az erősen politikai szagú tehetséggondozás mellett azért szállodaként is funkcionálna majd az Aranybika: régi szekcióját ugyanis 80 szobás, 4 csillagos superior hotellé fejlesztenék.
A cél az lenne, hogy a végeredmény illeszkedjen a debreceni belváros történeti környezetéhez. Ám maga a történelmi belváros is egyre kevésbé létező dolog Debrecenben, és mivel a tipikus cívisházakból is egyre kevesebb áll már, kérdés, hogy mégis mihez és mi módon akarnak majd illeszkedni a megújított Aranybikával…
Hotel hotel hátán
Az is érdekes, hogy miközben az Aranybika szállodaként is üzemel majd, mögötte – gyakorlatilag a tőszomszédságában – egy szintén 4 csillagosnak szánt, a tervek szerint 155 szobás üzleti szállodát építenek a Bajcsy-Zsilinszky utcában. (Ennek elvileg 2022 nyarán már üzemelnie kellene.) Akárhogy is alakul, parkolókra szükség lesz, ezt pedig mind az új hotel, mind az Aranybika által használható, valahova alájuk (!) építendő mélygarázzsal oldanák meg – ám maga Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő is azt nyilatkozta még 2021-ben, hogy 4-5 évbe is belekerülhet, mire ezt a tömböt teljesen felújítják.
A környéket Debrecen városvezetői telezsúfolnák további hotelekkel – indoklásul az hangzott el ugyancsak 2021-ben Papp László polgármestertől, hogy jelenleg teljes kapacitással üzemelnek a meglévő szállodák a városban. Ez a magyarázat hát arra, hogy a közeli Mester utca és a Csap utca sarkán is épül egy hotel, amit szintén 2022 nyarán át kellene adni; és a Hatvan utca 17. szám alatt is épül egy kisebb, 20 szobás szálloda.
Párkatona-neveldék országszerte
Ez a szöveg olvasható a Mathias Corvinus Collegium hivatalos weboldalán: „A vidéki építkezés jegyében a MCC számos rossz állapotú, ám nagy múltú, patinás, jobb sorsa érdemes épület felújítását vállalta magára. Ezek közé tartozik a debreceni Aranybika Szálló, a győri Hotel Konferencia, a miskolci Avas Szálló, a pécsi Tiszti Kaszinó, a révfülöpi gyermek- és ifjúsági tábor, a szegedi Bartók Béla Művelődési Ház, szekszárdi Sportszékház, a szombathelyi Petőfi utcai régi kollégium és a zalaegerszegi régi városháza épülete is. Cél, hogy az egyes városok emblematikus épületeiben minél hamarabb megkezdődhessen a tehetséggondozási tevékenység, emellett a helyi közösségi élet is visszaköltözzön egykori helyszíneire.” Felmerül a kérdés: ha az Orbán-kormány olyan fontosnak tekinti a gyerekek védelmét, azt ki fogja ellenőrizni, hogy milyen szellemiséget ad majd a fiataloknak a nagyvárosokban létrehozandó, a debrecenihez hasonló, ifjúságot mentoráló központ? Válasz (még) nincs.
EZ KELL
