Szavazz!
More

    Egy fenét bringafőváros Debrecen

    Debrecent nemrég bringafővárosnak titulálta Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő. Sőt, a volt polgármester némi képzavarral élve azt is kijelentette, hogy ezen a téren a város különb, mint Hollandia. Ennek a kijelentésnek az apropóján megnéztük, milyen manapság Debrecenben kerekezni, illetve milyen lehetőségei vannak a civil kerékpáros egyesületeknek ott, ahol elég markánsan megfigyelhető: ha nem mindig adott irányba hajbókol egy civil egyesület, akkor csak bajosan kap támogatást az önkormányzati pályázatok útján.

    Először is magukról a kerekezhető utakról szóljunk Debrecenben. Különbséget kell ugyanis tenni a klasszikus kerékpárút és az arra alkalmassá tett egyéb útvonalak között, amelyeket nem ritkán csak sárga felfestéssel választanak el a gyalogosok használta járdáktól. Olyan, földes, de még biciklizésre éppen alkalmas szakaszokról beszélünk, amelyre kipingálják, hogy bringaútvonal – mivel a felülete lehetővé teszi, hogy többé-kevésbé két keréken guruljanak rajta. Ám ezek – nem minden esetben, de időnként – sem minőségükben, sem a közlekedés egyéb szereplőitől való elkülönítést tekintve nem nevezhetők egyenrangúnak a klasszikus kerékpárutakkal. Magyarán annak aránya, hogy mennyi egy adott településen a biztonságosan elhatárolt és jó minőségű kerékpárút, és mennyi az egyéb, erre kinevezett út, sok mindent elárul. 

    Igaz – s erről már Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) elnöke beszélt –, ez is lehet csalóka, hiszen attól még, hogy nem kellően kiépített az útvonal, elképzelhető, hogy viszonylag jól kerékpározható. Jónás mutatott rá arra is, hogy Debrecenben az OpenStreetMaps (https://www.openstreetmap.org/#map=16/47.5343/21.6168&layers=C) információi alapján mintegy 78 kilométernyi kerékpározásra alkalmas út van. Ám meg kell említeni, hogy ezek azért nem hajszálpontos adatok. Tüzetesebb vizsgálat során ugyanis kiderül, hogy egyes szakaszoknál átfedések vannak a jelölésekben. Hozzávetőlegesen mégis támpontot adnak ezek az információk arról, hogy például ez a 78 kilométernyi hosszúság milyen módon viszonyul a Debrecenben meglévő mintegy 200 kilométernyi nagyobb forgalmú úthoz képest. 

    Önmagában véve, ha csak egy számot nézünk, a 78 kilométer nem tűnik kevésnek. Ugyanakkor a 200-hoz mérve látható, hogy számos olyan út van, amelyek igazából csak az autós közlekedést támogatják, a bringás meg a négykerekűek között partizánkodik, ha mer, vagy más megoldást keres

    A város csak az eredményeket és a lojalitást támogatja 

    Megkerestük Nagy Gábort, a Debreceni Trial Klub vezetőjét, hogy megkérdezzük, miben támogatja őket a város. A klub elnöke lehangoló választ adott, s mint mondta, már nem is nagyon adnak be önkormányzati pályázatokat, mivel úgysem nyernek. Nagy ugyanakkor azt is elismerte, a város azzal segíti őket, hogy már évek óta ingyenesen használhatják az Oláh Gábor utcában a régi szabadtéri jégpálya területét. (Itt saját erőből felépítettek egy trial-pályát.) Emellett akadnak néha debreceni eseményeik is, de a fix önkormányzati támogatásra már nem számítanak. 

    Okként többek között azt is felhozta az egyesület vezetője, hogy mivel ők elsősorban nem versenysporttal foglalkoznak, nem tudnak számokkal mérhető eredményeket produkálni. Ugyanakkor az önkormányzat sok esetben ehhez köti a támogatásokat – még ha akár 50-100 ezer forintos összegről van is szó. „Mondjuk megélünk így is, mert amit innen nem kapunk, máshonnan megoldjuk. De azt is tudom, hogy ha nagyobb lenne a párt elkötelezettségem, akkor biztosan több lehetőséghez jutnánk idehaza is”.

    Mint megtudtuk, a karitatív tevékenysége miatt kedvelt Debrecen Bike Maffia (DBM) sem kapott még semmit a várostól. A közösségért folytatott tevékenységük elvitathatatlan, mégis, mivel – ez is nyílt titok Debrecenben azok között, akik picit is belelátnak ebbe a világba – gyakorlatilag Soros-irodaként aposztrofálják már évek óta a DBM helyi bázisát.

    Kevés az önálló bringaút

    Debrecenben a 78,4 km kerékpározásra alkalmas útból 8,11 km önálló, 23,9 km más útfelülettől csupán elválasztott, 46,39 km pedig ismeretlen besorolású. Tehát ha a 78,4 km-t vesszük 100 százaléknak, akkor alig több mint a 10 százalékáról mondhatjuk el, hogy olyan kerékpárút, amelyen mind a kerekesek, mind a gyalogosok biztonságban közlekedhetnek. 

    Nem megoldott a kerékpártárolás

    Gyakorlatilag nincs őrzött bringatároló a busz- és a vonatállomásnál. Ezt tapasztalja bárki, aki manapság Debrecenben teker, és erről beszélt Nagy Gábor, a Debreceni Trial Klub vezetője is. „Szerelmes vagyok Debrecenbe, itt élek 46 éve, s vannak előrelépések, ám például a Homokkertből befelé jövet totál bonyolult a lejutás a felüljáróról. Keringeni kell, sőt, van, ahol kézben viszem át a biciklit, hogy tovább tekerhessek a másik oldalon.” A másik nagy gondja Gábornak, hogy ha elutazik Debrecenből, akár autóbusszal, akár vonattal, ki kell vitetnie magát az állomásra, hiszen kerékpárt otthagyni biztonságosan lehetetlen.

    Ne hagyd ki