A farsangi-tavaszi mulatságok és alakoskodó játékok között is különleges szokás a novaji remélés. A Heves megyei településen megrendezett látványos télbúcsúztató program bekerült az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe is. A farsangi szokást a tél végén, jellemzően február utolsó napjaiban tartják.
– Emlékszem, már gyerekkoromban is mennyire vártuk a remélést! Ilyenkor a legények mindenféle maskarába, tollas ruhába beöltözve végig járták a falut, igyekeztek elkapni, és jól összekormozni azokat a lányokat, fiatalasszonyokat – de manapság már az öregebbeket is – akik eléjük kerültek. Vagy akiket a kert hátsó végében megtaláltak… Egy ál-lakodalmas menet is kapcsolódik az ünnephez, ahol egy falubeli fiú öltözik be menyasszonynak, de a csapatban ott vannak az olyan különleges falusi figurák is, mint amilyen az errefelé korábban gyakran megforduló drótostót, köszörűs, kéményseprő is – idézte fel nekünk az élményeit egy helybéli idős asszony.
Ennek a novaji hagyománynak van egy gasztronómiai része is: amikor a legények bemennek a házba, és összekormozzák a lányokat, váltságdíjként kapnak értük tojást, szalonnát, hagymát, kolbászt. Az így összegyűlt alapanyagokat a nap végén egy hatalmas kondérban sütik meg, s mivel jellemzően jó minőségű alapanyagokat, házilag füstölt szalonnát, biotojást kapnak, az így készült rántotta nagyon ízes, finom lesz.
Apropó: rántotta
Sokan csak legyintenek, miért kellene külön írni erről az egyszerű ételről, de aki kóstolta az igazi jó füstölt szalonnával és kolbásszal készült, selymes változatát, az biztosan nem legyint a technikai részletekre, az apró mozzanatok fontosságára. Lényeges például, hogy nem feltétlenül kell tejet vagy tejszínt adni a lágyan összekevert masszába, ámbár egyesek szerint egy kis kanál tejföl biztosan nem fog ártani. Ahány ház, annyiféle rántotta: van, ahol csak a fantázia szab határt a hozzávalóknak, hiszen a sertésvelőtől kezdve a veséig, az előző napról megmaradt sült húsig, az erdőben frissen szedett, vagy szárított gombáig, az apróra vágott paprikától a petrezselyemig, a füstölt sonkán keresztül az angol szalonnáig, sőt akár a libamájig számos fenséges ízzel egészíthetjük ki a „sima” rántottát. Az angolok, írek komplett bőségreggelivé fejlesztették a tojásételt azzal, hogy sült kolbászt, bacont, gombát, grillezett paradicsomot, babot, krumplit, és persze az elmaradhatatlan black & white pudingot, vagyis egyfajta véres hurkát tálalnak mellé. Aki így indítja a reggelt, annak az ebéd késő délutánig eszébe sem jut, nem véletlen, hogy az angolszász országokban leginkább szendvics dukál ebédidőben, a tartalmasabb fogásokat már inkább estére tartogatják.
Fine dining vagy drótostót
Ha pedig valaki egyfajta kulturális élvezettel is szeretné összekötni a tojásétel készítését, annak azt ajánljuk, nézze meg Az élet ízei című Lasse Hallström-filmet, amelyben Helen Mirren egy francia fine dining étterem tulajdonosaként indiai fűszerekkel felturbózott műremeket készít ebben a kategóriában. Azt persze mindjárt tegyük is hozzá: amit ott látunk, nem rántotta, hanem omlett, aminek franciás változatához már cseppet sem illenék a novaji remélők által összegyűjtött kolbász vagy szalonna, de hát jól tudjuk, kinek a pap, kinek a papné… Vagy ha ők sem, még mindig ott van a drótostót.
Képek: http://remeles.hu
– jé –
