Az egri vármúzeum korábbi igazgatója, később főmuzeológusa nyerte meg tavaly ősszel az előválasztást Heves megye 1. számú választókerületében. Azóta a honvéd hagyományok tisztelőjeként, s az egri várvédő vitézek egyesületének oszlopos tagjaként is ismert jelölt „megjárta a hadak útját”: állásából kirúgták, önkormányzati képviselői posztjáról pedig, a kampány sikere érekében maga mondott le. Interjú Berecz Mátyás DK-s politikussal, az egri választókerület összellenzéki képviselőjelöltjével.
– Lassan három hónapja járja csapatával a térségben lévő városokat, falvakat. Mit tapasztal, hogyan fogadják Önöket?
– Jó élményeink vannak, s szinte sehol nem találkoztunk fideszes fölénnyel, még olyan településeken sem, ahol 2018-ban kitapintható volt a kormánypárt előnye. Egyre inkább azt érezzük, hogy az emberek kezdik nyíltan felvállalni az ellenzékiségüket. Míg tavaly, amikor elkezdődött az ellenzéki előválasztás, akadt, aki félve jött oda a pultunkhoz, s volt, aki azt is megjegyezte, azért nem jön közelebb, mert látott a közelben egy térfigyelő kamerát, addig most nyílt és erős bátorítást, mellettünk való kiállást tapasztalunk. Ugyanakkor a másik oldalon azt látjuk, hogy a Fidesz elvesztette valódi önkénteseit, értelmiségi tagjai megcsömörlöttek a képmutatóvá, kapzsivá és rongyrázóvá lett stílustól, a kormánynak nincs igazi hátországa. Fizetett alkalmazottak és „kirendelt” közmunkások, köztisztviselők, hivatali dolgozók segítik a jobboldalt, míg nálunk van egy lelkes, 30-40 fős, zömmel fiatalokból álló „mag”, akik az elveinkkel és a jövőképünkkel egyetértve végzik az önkéntes munkát a kampányban.
– Az egri körzetben mik a legnagyobb legnagyobb gondok?
– Nem lehet homogén választási körzetről beszélni, hiszen amíg a megyeszékhely és térsége infrastruktúra terén jól fejlett, vannak munkahelyek, sőt itt inkább munkaerőhiány tapasztalható, addig a dél-hevesi körzetben elképesztő állapotú utakat, járdákat találtunk, az a vidék nagyon rászorulna a fejlesztésre. Egerben leginkább azzal a problémával szembesültünk, hogy a város közúti közlekedése lassan eléri a teljesítőképessége határait, emiatt fontos lenne a közösségi közlekedésre, a vasút-, az autóbusz hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. Ez környezetvédelmi szempontokat is felvet, hiszen a légszennyezést csak modern járművekkel és jól megtervezett útvonalakkal lehet csökkenteni. Ugyanakkor, ha néhány tíz kilométerrel távolabb utazunk a barokk városból, meglehetősen nehéz helyzetben lévő településeket: beszédes, hogy Füzesabonyban sincs minden körzetben háziorvos, de ez még inkább elmondható Kömlőről vagy Sarudról. Minél messzebb megyünk a megyeszékhelytől, annál hiányosabb infrastruktúrával találjuk szembe magunkat.
– Van olyan problémás terület, ami egyaránt megoldandó a fejlettebb és a fejletlenebb körzetekben?
– Az idősek helyzete. Most nem csak arról beszélek, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt évek alatt jócskán lecsökkent, az infláció az eget súrolja, egyre nehezebb megvenniük akár már az alapvető élelmiszereket is, hanem arról is, hogy fájóan hiányoznak a rendszerből az idős ellátás különböző intézményei. Az rendben van, hogy a legtöbb településen működik a házi gondozói szolgálat, de szinte teljesen leépültek az idősek számára fenntartott napköziotthonok, amelyek reggeltől késő délutánig biztosítanák a rászorulók ellátását, s azt a minőségi időtöltést, ami ezekben a korábban jól működő intézményekben jellemző volt. Arról már nem is beszélek, hogy alig van bentlakásos intézmény, rengeteg idős ember él egyedül, kiszolgáltatottan, nem komfortos körülmények között. Ám amikor az adott falvak ilyen célra keresnének pályázati lehetőségeket, rendszerint nem találnak, mert ennek a kormánynak fontosabb, hogy stadionokat, sportpályákat és saját csókosainak szállodákat, vendégházakat építsen ahelyett, hogy az idősek valódi ellátására helyezné át a hangsúlyt. Nagyon hosszúak a várólisták, nagyon kevés a bentlakásos otthon, pedig minden településen szükség lenne legalább egy ilyen intézményre.
– Országos sajtóvisszhangot kapott, amikor január első napjaiban kirúgták Önt a munkahelyéről, az egri Dobó István Vármúzeumból, ahol korábban az igazgatói posztot is betöltötte. Érdekes módon az intézmény jelenlegi vezetője hetekkel később, most márciusban tartotta elérkezettnek az időt, hogy indokolja az elbocsátása körülményeit az egri hírportálok némelyikén.
– Talán felesleges is mondanom, hiszen úgyis minden értelmesen gondolkodó választópolgárnak tiszta a kép: színtiszta politika, hogy az országgyűlési választások előtt néhány nappal próbálnak besározni, noha ezt akár január elején is megtehette volna az utódom. Maga az elbocsájtás jogsértő volt, hiszen nem előzte meg semmiféle fegyelmi eljárás, egyetlen indokolatlan hiányzásra ”hegyezték ki” a történetet, így munkaügyi pert indítottam. Kirúgásom előtt két évet dolgoztam a főmuzeológusi pozícióban, semmilyen kifogás nem érte a munkámat, ám miután megnyertem ebben a körzetben az ellenzéki előválasztást, érdekes módon azonnal született indok az elküldésemre, muníciót adva ezzel együtt fideszes ellenfelemnek, aki több héten át párhuzamosan töltötte be a Heves megyei kormányhivatal-vezetői posztot, miközben végezte ezzel egy időben a kampányolással kapcsolatos teendőit anélkül, hogy már a kezdet kezdetén fizetés nélküli szabadságot vett volna ki. Hozzáteszem: jómagam lemondtam az önkormányzati képviselő posztomról azért, hogy teljes erőmmel és időmmel a választásra koncentráljak, mert így tartottam tisztességesnek. Úgy gondolom, ellenfelem részéről is az lett volna a helyes lépés, ha visszaadja a kormányhivatal-vezetői megbízását.
EZ KELL
