Hovatovább nem múlik el úgy hét, hogy az egri polgármester és az önkormányzat közötti feszült viszonyról ne látna napvilágot újabb történet. Legutóbb az, hogy a várost vezető Mirkóczki Ádám április 21-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy megállapítsák öt fideszes képviselő méltatlanságát. Az ok: Mirkóczki Ádám 2020-ban választási bűncselekmények elkövetésével gyanúsította meg a fideszes képviselőket, akik emiatt bírósághoz fordultak, de a pert elvesztették, a bíróság pedig arra kötelezte őket, hogy a perköltséget fizessék meg a polgármesternek. Oroján Sándor, Juhász Ádám, Bódi Zsolt, Lombeczki Gábor és Orosz Lászlóné azonban – a polgármester állítása szerint – nem fizetett a határidő lejártáig.
Az előzményéről mi is beszámoltunk: az istenmezejei születésű Bódás Bianka polgármesterjelöltként indult 2019-ben, s ezt úgy „segítette elő”, hogy lemásolta a Fidesz ajánlóívein szereplő neveket és aláírásokat. A nyomozás során több fideszes képviselőjelölt aláírásgyűjtő ívét is lefoglalta az eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság. Az Egri Törvényszék szerint végül legalább 49 ajánlás esetén bizonyosodott be a „másolás”, a választás elleni bűncselekmény miatt pedig jogerősen másfél év letöltendő, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a harmincas évei elején járó nőt.
Nincs számlaszám, nincs utalás
„A nyomozás hiába állapította meg, hogy igazunk van, a bíróság szerint közszereplőként tűrnünk kell, hogy bűnözőnek hazudjon minket Mirkóczki Ádám. A törvényszék kötelezett minket a perköltség megfizetésére, Mirkóczki Ádám javára. A polgármester a számlaszámát azonban sem a bíróságnak, sem nekünk nem árulta el, ügyvédi kérésre sem. A polgármester mulasztása miatt keletkezett az ok, amire hivatkozva rendkívüli közgyűlést hívott össze mindannyiunk menesztésére. Annak fényében, hogy határidőig számlaszámot nem adott, letelte után viszont azonnal lépett, rosszindulatúnak és szándékosnak tartjuk az egész botránykeltést. Az illetékeket egyébként a mai napon postai csekken mindannyian befizettük, így a kezdeményezése okafogyottá vált” – írták közleményben a fideszes képviselők ezzel kapcsolatban.
Mirkóczki Ádám szerint azzal, hogy a megadott határidőre nem fizették ki neki az ellene indított, majd elvesztett perben felmerült költségeket, az érintett képviselők méltatlanná váltak posztjuk betöltésére. Mindezt az előterjesztésben azzal indokolta, hogy az önkormányzati törvény szerint „képviselőként méltatlanná válik, aki a jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza vagy azt neki felróható módon elmulasztja. Az ilyen magatartás ugyanis arra utal, hogy az érintett személy nem tiszteli kellőképpen a szabályokat és az állami közhatalmi döntéseket.” Méltatlanság miatt elvileg a közgyűlés megszüntetheti az érintett önkormányzati képviselő megbízatását. Az egri közgyűlés többsége mostanában rendszerint leszavazza polgármester előterjesztéseit, április 21-én azonban még idáig sem jutottak el: egyszerűen nem mentek be elegen a rendkívüli közgyűlésre, így az nem volt határozatképes.
Összefogás bal- és jobboldal között
Úgy tűnik, az önkormányzati képviselők egyre rövidebb pórázra igyekeznek fogni a volt jobbikos polgármestert, amihez a háttérben akár külön alkuk is köttetnek a bal- és a jobboldali szereplők között. Mirkóczki Ádám így hiába próbálta meg eddig már két alkalommal is feloszlatni az egri közgyűlést, a testület többségi szavazattal még csak napirendre sem vette a kérdést. A polgármester a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Egerben az elveket hátrahagyva érdekek mentén megvalósult egyfajta „nagykoalíció” a jobboldal és a baloldal között, s ez már a város napi működését akadályozza. A képviselők szerinte sorra hoznak olyan döntéseket, amiket nem lehet végrehajtani: nemrégiben módosították például egyes önkormányzati vállalkozások üzleti tervét, ami a város teljes, 36 milliárdos büdzséjére hatással lehet. Az elmúlt hetekben sorra váltották le az önkormányzati cégek vezetőit, igazgatótanácsának tagjait, a polgármester szerint úgy, hogy a fideszes képviselő momentumos igazgatósági tagot támogatott, máskor meg fordítva. Földvári Győző, az Egységben a Városért frakció DK-s vezetője azt mondta, frakciószinten nem egyeztetnek a Fidesszel, a szocialista Mirkóczki Zita viszont arról beszélt, hogy a város érdekében, bizonyos ügyekben van egyfajta háttértárgyalás. Szerinte a város működik, a képviselők teszik a dolgukat, ha pedig a polgármester nem ért egyet ezzel a fajta működéssel, nyugodtan felállhat a székéből és lemondhat.
Meggyengült az ellenzéki vezetésű városok pozíciója
Az idei parlamenti választáson az ellenzék átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint 2018-ban. Ez az arány
megközelítőleg hasonló mértékű volt abban a tíz nagyvárosban is, amelyet 2019-ben behúzott az ellenzéki összefogás az önkormányzati választáson. Egyedül Dunaújváros tudta tartani korábbi pozícióját – derült ki a Republikon Intézet elemzéséből. A országos átlaghoz képest Eger rosszabbul szerepelt, itt ugyanis 14 százalékpontos volt az ellenzéki jelölt hátránya.
Nagy Attila Tibor politológus, elemező szerint ami az utóbbi időben Egerben történik, az első ránézésre ugyan kirívó, de nem példa nélküli. „Azokban az ellenzék által vezetett városokban, amelyek többpárti együttműködésre kényszerültek, sok a konfliktus, s hiába vitték sikerre 2019-ben a választást, a mindennapi működésük vitákkal és ellentétekkel terhelt. Ez történt Tatabányán, ahol a DK-s polgármester elvesztette többségét, és szembefordult a képviselő-testülettel, vagy éppen a Ferencvárosban, ahol Baranyi Krisztina körül alakul ki egyre több konfliktus” – mondta Nagy Attila Tibor. Hozzátette: noha bizonyára nem ez volt a fő ok, az ellenzéki vezetésű nagyvárosokban tapasztalt működési nehézségek is szerepet játszhattak abban, hogy ezeken a településeken még erősödni is tudott a Fidesz 2018-hoz képest az egyéni körzetekben. Egerben például az össz-ellenzéki jelölt, a DK-s Berecz Mátyás 36,5 százalékot ért el, míg a fideszes Pajtók Gábor 52,19-et. Az 1-es számú választókerülethez tartozó többi településen sem tudott összességében győzni az ellenzéki jelölt, ezekben 42-45,42 százalék volt az arány a kormánypárti induló javára.
„Fogalmazhatunk úgy is, hogy az egri ellentétek és események az idei országgyűlési választáson megbosszulták magukat, a korábbi koalíció felbomlása, és a látványos szakítások felerősítették azt a képet, hogy esetleg ugyanez történhetne országos szinten is” – mondta az elemző. Szavai szerint igaz, hogy a kormánypárti média is igyekezett kiragadni és felnagyítani ezeket az eseményeket, azzal summázva az ilyen ügyeket, hogy „ezek” döntésképtelenek lennének és folyton csak veszekednének… Ám ettől a konfliktusok még konfliktusok.
