Évek óta Eger egyik szégyenfoltja a belváros és az északi lakótelep határán lévő dzsumbujos domb, amelyről messzire látszik az 1700-as évek végén felépült Szent Miklós-templom. A terület felújításra hat éve megvan a pénz, mégsem történik semmi.
Az egriek csak Ráctemplomként emlegetik a szerb egyházi építészet egyik megmaradt, míves darabját, amelynek mind főoltára, mind faragott ikonosztáza páratlan szépségűek. Tetőszerkezete sokáig olyan állapotban volt, hogy látogatókat sem engedtek az épületbe, amely legfeljebb a neves Rác-búcsú idejére nyitotta meg kapuit. Az épület a szentendrei Szerb Ortodox Egyház tulajdonában és kezelésében van, az azt körbevevő ingatlanok – a Vitkovics-ház, a volt Egal-Cultklub és a telkek – azonban Eger városáé.
SZÉP REMÉNYEK
Az egriugyek.hu tavaly írt arról, hogy egy korábbi nyertes pályázatnak köszönhetően 590 millió forintból újulhatott volna meg ez a terület, beleértve a Rác-templomot. Az egyik városi ingatlan épületszárnyában kialakítottak volna egy kerékpáros szaküzletet is az extrém sportok és az érdeklődő turisták kiszolgálására, a szabadidőpark pedig a családok számára vonzó, kültéri élményelemekkel, valamint egy vendéglátóegységgel gazdagodna.
A korábbi fideszes városvezetés 2019 januárjában azt írta, megvannak a végleges kiviteli tervek és a jogerős engedélyek, elindul a közbeszerzési eljárás, kiválasztják a kivitelezőt. Habis László volt kormánypárti polgármester pedig helyi hírportáloknak azt nyilatkozta, hogy a város minden segítséget megad a templom tartós állagmegóvásához, uniós forrásokból biztosítja, hogy a homlokzat-felújítás elkezdődhessen, egy 25 millió forintos állami támogatást pedig át is csoportosítottak az egyháznak a legégetőbb problémát jelentő tetőszerkezet felújítására – ez a projektrész azóta már elkészült. A környék rendbetétele már akkor is teljes mértékben az önkormányzatra hárult volna. A templom mellé új fogadóépületet álmodtak, s azt, hogy kiépítik a csapadékvíz-elvezető hálózatot (erre azért is szükség lett volna, hogy a dombtetőről ne a Vitkovics-házra ömöljön az esővíz – a szerk.)
A teljes beruházást 2022 végéig be kellene fejezni: ehhez képest a templomi tetőcserén kívül eddig egy kapavágás sem történt.
TELJES FELÚJÍTÁS HELYETT TETŐCSERE
A miértekről kérdeztük az érintetteket, illetve arról, vajon elveszíti-e Eger városa a több mint félmilliárd forintos uniós támogatást a tétovaság miatt?
– A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 2016-ban konzorciumi együttműködési megállapodást kötött Eger város önkormányzatával annak érdekében, hogy együtt tudjon részt venni a Terület és Településfejlesztési Operatív Program „TOP-6.1.4-15 Társadalmi és Környezeti Szempontból Fenntartható Turizmusfejlesztés” pályázaton. A pályázati anyagban több, más, turisztikai szempontnak megfelelő projektrész mellett az egri Ráctemplom külső felújítása is helyet kapott. A konzorciumot támogatásban részesítették, így az egri Ráctemplom felújításának tervei is „a megvalósulás közelébe kerültek” – válaszolta kérdésünkre Gálity Vojiszláv főesperes, püspöki helynök.
Azért fogalmazott így, mert a látszat „nagyon is csalóka volt”, nevezetesen a bürokratikus hozzáállás – amelyet bizonyos fokig szükségesnek és elfogadhatónak tartott – szétrombolta „szép reményeiket”. – Az egyház által vállalt önrész mellé rendelhető pályázati összeggel megvalósulhatott volna a felújítás, a közbeszerzési kiíráson résztvevő egyetlen potenciális kivitelezőt azonban végül el kellett utasítani. A közbeszerzést kiíró önkormányzat ugyanis az egyház tudta nélkül úgy rendelkezett, hogy egyetlen pályázó nem elegendő a közbeszerzési részvétel érvényességéhez, és ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni – fogalmazott a főesperes.
Ezután ugyan még jó néhány közbeszerzési kiírás történt, ám az árak egyre jobban távolodtak a rendelkezésre álló összegtől, így az egyház kénytelen volt a saját, önrésznek szánt összegét – ami többségében kormánytámogatásból származott – a templom tetőfelújítására költeni, látván, hogy a városi segítségből nem lesz semmi. Így történt, hogy a templom új tetőt kapott, amivel megakadályozták a beázások miatti rohamos állagromlását és az értékes belső berendezés, valamint a páratlan szépségű ikonosztázion veszélyeztetését. Azonban a homlokzat siralmas állapotban maradt, noha egy, a város központjához közeli, panorámájába beletartozó, nagyon értékes templomról van szó.
A későbbiekben a város javaslatára a konzorciumi szerződést is felbontotta az egyház, így a maguk részéről végképp nem tudják, mi történt az elnyert 590 millió forinttal, amelybe eredetileg beletartozott volna a templom külső felújítási költsége is…
A PÉNZ MARAD, A TERVEK VÁLTOZNAK
– Az előző városvezetéstől örököltük a Ráctemplom és környékének felújításáról szóló projektet, amire bő öt évvel ezelőtt 590 millió forintot nyert el Eger. Beláthatjuk, hogy azok a beruházási elemek, amelyek az akkori tervekben szerepeltek, és amelyekre a közbeszerzési eljárás is lezajlott, mára, amikorra drasztikusan megdrágultak az építőanyag árak és hetente változnak, már nem tarthatóak. Éppen ezért újratervezésre van szükség – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, jelenleg független polgármestere. Ehhez lényegében kapóra jött, hogy néhány nappal ezelőtt a Magyar Államkincstár azt javasolta az önkormányzatnak, bontsák fel az előzetesen megkötött, feltételes közbeszerzési eljárást, és egy racionálisabb, szűkített tartalommal folytassák le újra az egész eljárást.
– Ez azt jelenti, hogy nem fogjuk visszafizetni az államnak az elnyert pénzt, erre a területre költjük, de nem tudunk mindent megvalósítani, ami az eredeti tervekben szerepel – mondta a polgármester. Szavai szerint a Ráctemplom külső-belső felújítása nem tartozik a projekthez, miután az egyház még az előző városvezetés idején kilépett a konzorciumból, a műemlék épülethez vezető, városi tulajdonban lévő rusztikus lépcsősort azonban újjá tudják építeni a pályázati pénzből. A Vitkovics-ház teljes felújítása sem jöhet szóba, inkább afféle állagmegóvást tudnak elképzelni. Lényeg, hogy az a belvárosi terület, amely ma meglehetősen rendezetlen képet mutat, a jövő év végéig új arculatot kapjon, és legalább a tereprendezést, a legszükségesebb felújításokat el tudják végezni az elnyert pályázati pénzből – mondta Mirkóczki Ádám.
Az általunk megkérdezett egriek közül sokan azt mondták: szégyen, hogy az évek óta tartó tétovázás miatt leginkább szemétdombra hasonlít a város panorámájából kiemelkedő, az északi városrész miliőjét is meghatározó templomkörnyék. Főként annak tükrében tartották ezt siralmasnak, hogy mindeközben a magyar kormány tízmilliárdokat költ határon vagy épp tengeren túli templomok, egyházi épületek felújítására, a nemrégiben megválasztott (kinevezett) államfő pedig néhány nappal ezelőtt Erdélyben büszkélkedett azzal hogy tíz ottani templomot sikerült újjáépíteni. Ehhez képest a kevés honi szerb templom egyike évek óta az enyészettel vívja harcát, s miként a fentiekből kitűnik, egyelőre remény sincs arra, hogy ez megváltozzon a közeli jövőben.
Szabad a bejárás
Ami a templom nyitvatartását illeti, az épület jelenleg is látogatható, a turista szezon ideje alatt délelőtt 10-től délután 15 óráig vagy a templomgondnokkal egyeztetett időpontban.
