A pénztárcák egyre csak vékonyodnak

Nevetségesnek és parasztvakításnak nevezték az általunk megkérdezett emberek a kormány által bevezetett árstopot. Van, aki szerint a nyugdíjakat kellene inkább emelni, más úgy gondolja, sokkal többre lenne szükség pár termék árának a befagyasztásánál.
A szolnoki piacon jártunk.

Február elsején életbe lépett a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop, ami minden üzletre vonatkozik az országban és az alábbi termékekre terjed ki: kristálycukor, BL-55-ös búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirkefarhát és csirke­szárnyvég, illetve a 2,8 százalékos UHT tartós tehéntej. Ezeknek a termékeknek az ára május 1-jéig nem lehet magasabb, mint tavaly október 15-én volt az adott eladónál. Fontos, ha akkor kedvezményes áron kínálták a felsorolt termékeket, akkor a kereskedőknek az akciót megelőző normál árhoz kell visszatérniük a következő három hónap során. Ha az ár valamilyen okból nem megállapítható, akkor a KSH honlapján 2021 októberére közzétett átlagos fogyasztói árakat kell alkalmazni.

A rendelettel a kormány a lakosságot védené az emelkedő infláció ellen. A szolnoki piacra látogattunk, ahol arra voltunk kíváncsiak, hogy a való életben miként valósul meg az árstop, a vásárlók mennyire érzékelik az árak változását, kevesebbet vagy többet költenek-e. A kereskedők oldalát megvizsgálva pedig arra kerestük a választ, hogyan érinti a termékek beszerzésének folyamatát a kormány intézkedése.

800-840 Ft Ennyit takaríthat meg a mostani árváltozásokkal számolva havonta egy kétgyermekes család

Többre lenne szükség

Az egyik húsboltból kilépő fiatal hölgy szülei állattartással foglalkoznak, ezért abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az asztalra szánt húsok zömét a családi vállalkozás biztosítja számukra.
– Természetesen mi is érzékeljük az elmúlt időben történt élelmiszer drágulást, de nem gondolnám, hogy ennek a néhány terméknek az árát három hónapra befagyasztani bármire is megoldást jelentene. Itt ennél sokkal többre lenne szükség – értetlenkedett a szolnoki vásárló.
Nagyné Ecker Mariann az egyik üzletben dolgozik eladóként, ahol ugyan tartós tejet és húst nem értékesítenek, napraforgó-étolajat, cukrot és lisztet viszont igen.
– Visszakerestük és a tavaly október 15-i árral láttuk el a termékeket. Az étolaj áránál nem volt különösebb változás, de a lisztet kilónként ötven forinttal, a cukrot pedig nyolcvanöt forinttal áruljuk olcsóbban, mint január végén – mondja. Az árstop bevezetése óta személy szerint még nem volt bevásárló körúton, ám a családtagjai, akik az érvénybe lépés napján jártak egy nagyobb szolnoki hipermarketben, azt tapasztalták, hogy a húspultban külföldi, Romániából származó csirkét árulnak.

Normális nyugdíjak kellenének

Pár lépéssel arrébb, a hentes üzlet előtt két nyugdíjas asszony a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenségének ad hangot.
– Ennek így semmi értelme nincsen! Olyan termékeket vettek bele a rendeletbe, amiket nem igazán vesznek az emberek. A disznócombot amúgy is kevesen keresik, mert nagyon száraz… Egyek mindennap csirkefarhátat? Farhátat soha életemben nem vettem és nem is fogok. Egy darab csontért fizessek háromszázötven forintot? Étolajat félévente egyszer vásárolok, mert inkább zsírt használok. A cukor is olyan, amiből hetekre elég egy-egy kilogramm. Nevetséges. Felháborítónak tartom, ahogy megalázzák az embereket – vélekedik az egyik nyugdíjas hölgy, aki szerint inkább a csirkecomb árát kellett volna rögzíteni, ami valóban kelendő. – Karácsony előtt a kormány nyolcvanezer forintot adott a nyugdíjasoknak, és most itt van ez az árstop is. Nekem nagyon gyanús, hogy ez mind csak azért volt, mert hamarosan országgyűlési választások következnek – teszi hozzá.
Beszélgetőtársa már finomabban szólt az árak korlátozásáról.
– Tudom, sajnos szép számmal akadnak olyan idősek, akiknek annyira kevés a nyugdíja, hogy az olcsó csirkefarhátnak is örülnek, mert sokszor még azt sem tudják megvenni. Ha a magyar kormány valóban tisztességes volna, a cukor árának befagyasztása helyett végre élhető szintre emelné a nyugdíjakat. Árstop ide vagy oda, a pénztárcáink egyre csak vékonyabbak lesznek.

A többség tudatosan vásárol

Földi József az egyik húsboltban dolgozik, ahol a betérők nagy részét a rendszeres vevők teszik ki.
Igazság szerint nálunk nem az ár számít, mert az általunk árult csirkehúsok kivételesen jóízűek, remek helyről származnak, húsz éve ugyanonnan szerezzük be a szép, minőségi húsárut. Visszatérő vásárlói körünk van, így jelentősen nem ugrott meg a kereslet az árcsökkenés miatt. A farhát egyébként húsz forinttal, a csirkecomb pedig száz forinttal olcsóbb most.
A kérdésre, miszerint előfordulhat-e, hogy idővel másik, olcsóbb beszállító után kell majd nézniük, határozott nem a válasz. – Nálunk az üzletvezető emelt és csökkentett is bizonyos termékek árain, így kompenzálva az esetleges veszteségeket. Úgy tűnik, a profit továbbra is stabilan megmarad. Reménykedünk, hogy ez nem változik meg – jelenti ki. Mint magánembernek, Földi Józsefnek ugyanakkor megvan a határozott véleménye az élelmiszerár-stopról. – Parasztvakítás. A párom már nagyon régóta úgy állítja össze a bevásárló listát, hogy alaposan átolvassa az üzletek reklámújságait, ezért igyekszünk a lehető legtöbb terméket akciósan megvásárolni. Előre gondolkozunk és ez sokat számít havi pénzügyeinkben.

A valódi megoldás

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint nem az árstop, hanem az áfacsökkentés lenne a megoldás, hiszen az sokkal több embert érintene, ráadásul sokkal több termékre terjedne ki. (Az ellenzéki pártok többször is megpróbálták az Országgyűlésben elérni, hogy az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját lecsavarják, de ezt a Fidesz rendre megakadályozta.) Szerinte az áfacsökkentés különösen kedvező lenne az alacsony jövedelmű és szegényebb családoknak, illetve azoknak, akik az átlagnál több élelmiszert fogyasztanak (például a többgyermekes háztartások). Emellett az egyes termékek meglévő árarányát (például a sertéscomb és a karaj egymáshoz viszonyított ára) sem bolygatná meg feleslegesen, illetve a hazai termelők – akikben az energiaárak, illetve a bérek nagyarányú növekedésének hatására megfogalmazódott az igény a megfelelő arányú korrigálásra – számára is biztosabb bevételt jelentene. „Ezeket az áfa csökkentése lehetővé tenné, az árbefagyasztás viszont nem, vagy csak részlegesen” – mondta el korábban lapunknak a szakember.

Az árstoppal érintett hét alapvető élelmiszer átlagárának alakulása (Ft)