Ezreket spórolnánk az áfastoppal

Noha a Jobbik elnöke újdonságként nyújtotta be az alapvető élelmiszerek áfamentességéről szóló határozati javaslatát, hasonlóval már a szocialisták is próbálkoztak, ráadásul nem is egyszer, ám eddig siker nélkül. A kormány hallani sem akar áfacsökkentésről, mondván, azt az emberek meg sem éreznék. A kabinet inkább fenntartja az élelmiszerár-stop rendszerét. 

„A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselői 2013 óta több mint tíz alkalommal kezdeményezték, hogy az alapvető élelmiszerek kedvezményes – 5 százalékos – áfabesorolásba kerüljenek. A törvényjavaslatokhoz azonban a bizottsági tárgysorozatba vételi eljárás során a kormány jellemzően nem szólt hozzá, amikor pedig igen, akkor a fideszes képviselők részben az áfacsökkentéssel elérni tervezett árcsökkenés elmaradásának lehetőségével, részben a kormány által már megtett intézkedésekkel indokolták az elutasításukat” – reagált az Ez kellnek Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arra, hogy Jakab Péter közösségi oldalán bejelentette, a Jobbik benyújtotta az Országgyűlésnek határozati javaslatát az alapvető élelmiszerek áfamentességéről. 

A Jobbik szerint a drágulás mára olyan méreteket öltött, hogy az Orbán-kormánynak azonnali és radikális lépést kell hoznia. Mint írták, csak az elmúlt egy évben a tészta, a tojás, a paradicsom, a kávé több mint 50 százalékkal, a liszt 25 százalékkal lett drágább, de a zsemle és a kifli ára is másfélszeresére nőtt. A magyarok jelentős hányada most már kénytelen lemondani az alapvető élelmiszerekről is, mert ilyen árak és ilyen bérek, nyugdíjak mellett nem futja rá. „Ebben a helyzetben a megszorítás netovábbja 27 százalékos áfával terhelni az alapvető élelmiszereket. Az áremelkedés megfékezése érdekében azt javasoljuk, hogy a kormány a válságra való tekintettel engedje el az alapvető élelmiszer áfáját. Ne szedjen be se 27, se 18, se 5 százalék forgalmi adót, hagyja ott ezt a pénzt az embereknél” – írta a párt a határozati javaslatban. 

A beadvány a zsír, az olaj, a cukor, a tej, a joghurt, a sajt, a hús, a hal, a tojás, a magok, a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök, a kenyér, a rizs, a tészta és a gabonafélék forgalmi adóját engedné el.

Jóllehet, a Jobbik javaslata sokak életét könnyítené meg, szinte biztos, hogy a beadvány az MSZP-s javaslatok sorsára jut. Pedig az áfa mérséklése egyfelől az élelmiszerek árának csökkenését biztosítaná a magyar családok számára, továbbá az adóelkerülés miatt virágzó feketekereskedelem visszaszorítását is elősegítené. Legalábbis Tóth Bertalan szerint, aki egyúttal azt is megjegyezte: a szocialista kormányok a gazdasági válság idején csökkentették az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsát, ezzel szemben a Fidesz két százalékponttal 27 százalékra növelte az általános forgalmi adó kulcsát. 

„Azóta ugyan egyes élelmiszerek kedvezményes áfakörbe kerültek, ám például a burgonya és más zöldségek, valamint a gyümölcsök még mindig 27 százalékos áfakulcs alá tartoznak. Nem csoda, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következtében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező aktív dolgozók vagy nyugdíjasok és a munkanélkülivé váló emberek számára a megélhetés biztosítása vált az egyik legnagyobb kihívássá. Hiszen a lakossági kiadások döntő többsége az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja, és az élelmiszerek ára emelkedett a legmeredekebben az utóbbi időben” – közölte a szocialista frakcióvezető. 

Elemi szükségletek

Az általános forgalmi adóról általánosságban elmondta, hogy összesen két „szereplőt” érint: a többletteher viselőjét, azaz a fogyasztót, illetve a költségvetést, ahová beérkezik a többletbevétel. Az áfa árnövelő hatása hatványozottan jelentkezik az alapvető fogyasztási cikkek esetében, hiszen ezeket a termékeket a fogyasztók kénytelenek megvásárolni, mert elemi szükségleteiket elégítik ki. Ez azonban a folyamatosan csökkenő reálértékű jövedelmek esetében napról napra egyre nagyobb problémát okoz. A kedvezményes adókulcsú termékek köre ugyanis rendkívül szűk, az élelmiszereket terhelő áfa mértéke pedig rendkívül magas.

Ezen a helyzeten pedig az élelmiszerárstop nem segít. Csak a termékek rendkívül szűk körére vonatkozik, ráadásul az ebből eredő teher a hazai vállalkozásokra hárul, illetve az egyéb termékek árának növelésén keresztül a fogyasztókat terheli. Az áfa mérséklése szélesebb körben tudná mérsékelni az árakat anélkül, hogy a kisvállalkozások terheit vagy más termékek árát növelné. 

De mit jelentene ez a valóságban, hogyan alakulna az áfacsökkentett termékek ára a befagyasztott árakhoz képest? 

Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, érdemes megvizsgálnunk, hogy a hat érintett élelmiszer mennyibe kerülne normális esetben, vagyis ha az infláció hatna rájuk. Lapunk számításaiból kiderült, hogy a kormány intézkedése csak részben kedvező a vásárlók számára, a hat nyomott árú élelmiszerből ugyanis kettőért jelenleg többet fizetünk, mintha hatna rájuk az infláció. Amíg egy kiló csirkemellért áprilisban 1660 forintot kellett fizetnünk a boltokban, addig a legfrissebb inflációs adatot alapul véve az árstop nélkül csak 1658-at kellene. S ugyanez a helyzet a tejjel is, aminek literjéért jelenleg 319 forintot adunk, míg normál esetben csak 312-t kéne. 

Meghökkentőbb eredményeket kaptunk, amikor az élelmiszerárstop által érintett termékeknek az 5 százalékkal terhelt árát számítottuk ki. Eszerint a cukorért 35-tel, a lisztért 50-nel, az olajért 144-gyel, a sertéscombért 230-cal, a csirkemellért 390-nel, a tejért pedig 81 forinttal kellene kevesebbet fizetnünk, mint most. Azaz egy átlagos család egy hónapban akár több ezer forintot is spórolhatna azzal, ha csupán 5 százalékos áfát kellene fizetnie egyes élelmiszerekért. Ráadásul ez a „hiány” a központi büdzsében meg sem látszódna, miután a 2022-re tervezett 5000 milliárd forintnyi áfabevételnek csak a töredékét teszik ki az élelmiszerekből befolyó adóbevételek. Az pedig csak hab a tortán, hogy a kormánynak az áfacsökkentésre minden eszköz a rendelkezésére áll, az Európai Unió ugyanis elfogadott egy irányelvet, melynek értelmében a tagországok egyes termékek esetében 0 százalékra csökkenthetik a forgalmi adó kulcsát. 

Persze a kormány álláspontja világos az áfacsökkentésről. „Az árakat alapvetően nem az áfakulcs határozza meg, ezért ha csökkentenék is az áfát, a fogyasztók abból semmit se éreznének” – jelentette ki korábban Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Széll Bernadettnek, aki arról érdeklődött a kormánynál, hogy bizonyos élelmiszerek áfája miért nem alacsonyabb. A fideszes politikus akkori válaszában arra is kitért, hogy az adókulcs csökkentése a költségvetésnek sem tenne jót, úgyhogy nem lesz áfacsökkentés.

TÁBLÁZAT

Alapvető élelmiszerek ára a különböző esetekben (forint)

*Áprilisi adat, ez lenne az aktuális árszint, ha nem lenne árstop.

Forrás: KSH, Ez kell