A befektetők aligha élvezik, hogy van egy meseszép területük, és nem dolgozik a pénzük. Arra várnak, vártak, hogy a parlamenti választással négy évre megint sínre kerüljenek a terveik. Sokak véleménye ez Tatán, ahol a civilek bámulatos ellenállása, a tó „megölelése” két éve eltérítette az Avalon nevű beruházót attól, hogy 120 szobás, ötcsillagos, többemeletes szállodát építsen az Öreg-tó békés, nyugati oldalára. A kivitelezés végzetesen megbolygatná azt a természetvédelmi területet, ahol a „madár is jár” – bizonyítottan 210 faj élőhelye –, és amelyet a városlakók így szeretnek.
Így szerette az Öreg-tó környékét Esterházy gróf is az 1800-as évek elején, amikor angolkertet képzelt a több száz hektáros területre. Olyan tájképet, ahol a lovardaként ismert „svájcerájt” sem csupán gazdasági megfontolásból építették a tó mellé, hanem mert szép. A hasonló érvek 200 évvel később kevéssé működnek. A Fidesz zsigerelendő pénzgyárnak tekinti a természetet, amiből a holdudvar vállalkozásai húzhatnak hasznot. Hiszen egy szálloda nem csak építésével vág bele kíméletlenül a tájba, hanem az üzemelésével és a korábban nem látott, generált forgalmával is.
„A tatai Öreg-tó mellé tervezett szálloda története hibernált állapotban van. Senki nem mond semmit. Sem a polgármester, sem az önkormányzat. Nem szólalt meg 1-1,5 éve az Avalon tulajdonosa sem. Nem meglepő, hogy azt gondolják az emberek, hogy van valahol egy anyag, amire az van ráírva, hogy jegelve 2022. április 4-ig”. Somogyi Balázs, a tatai Csurgó-kút Egyesület alelnöke mondja mindezt néhány nappal az országgyűlési választások előtt. (Azóta eldőlt, szükség lesz-e ismét a városlakók összefogására, hogy a kivitelezés elé álljanak.)
Klímaszivárgás és környezetterhelés
„Akármelyik tervet is nézzük, akár az elsőt, akár az utolsót, az építés hosszú folyamatra lenne – mondja a civil városvédő, aki a Momentum vezetőségét is erősíti. – Iszonyatos zajjal, porral és mindenféle tekintetben hihetetlen környezetterheléssel járna a beruházás. Ráadásul egy olyan szolgalmi joggal ellátott út vezet a lovardához, amely szigorúan a tópart zöld védősávjába esik. A radikálisabb városvédők szerint pedig ez is a táj- vagy angolkert része. Ha azon az úton bejárva építenék meg a szállodát, az egyszerűen szörnyűség lenne. A tájképre és az Esterházy-hagyatékra nézve is rettenetes. Meg kellene vizsgálni, milyen léptékű épület volt ott eredetileg, és annál picivel sem ildomosabb nagyobbat építeni oda – ez meg olyan ötvenszerese” – véli Somogyi Balázs.
A városvédő aktivista elmondja: az Öreg-tó nyugati partja a legkevésbé terhelt a gépjárműforgalommal. Ennek így is kellene maradnia. Egy kilencven szobás szálloda a klímaberendezéséinek a tömegével, és az ebből fakadó kiküszöbölhetetlen klímagázszivárgással is problémát okozna. Ahogy a zaj- és fényterheléssel is. A tó úgynevezett Ramsari természetvédelmi területen fekszik, ahol ősz végétől tavasz elejéig 60-65 ezer vadlúd pihen. Ez az egyetlen terület, ahol az urbanizációs hatás ellenére ez a madárfaj jól érzi magát. Imádják a tavat. A fény- és zajszennyezés ezt biztosan és durván csorbítaná.
„Arra a területre szállodát egyszerűen nem lehet építeni. Azt az épületléptéket lehet kezelni, mint amit most láthatunk (a jelenlegi ingatlan valamelyest visszabontott állapotban látható.) Nem lehet szinteket emelni, léptéket növelni” – mondja Balázs.
Helyi népszavazás lehet, de az érvényesség kétséges
A terület védelmére népszavazási kezdeményezést indítottak a civilek. Ez a pandémiás vészhelyzet miatt leállt, de újraindul április 10-én. Már most megvan az aláírás-mennyiség ahhoz, hogy az a terület védelmére vonatkozó három kérdésre ki lehessen írni a helyi népszavazást.
„De ne legyenek illúzióink: ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen, meg kellene nyerni az ügynek a 23 ezer tatai állampolgár felét. Ennek az eredménye csekély, Magyarországon ezért nem volt sikeres helyi népszavazás tudomásom szerint. Tatán a helyi építési szabályzatot kellene módosítani ahhoz, hogy megépülhessen bármi ilyen léptékben. Ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet a népszavazás. A másik a megközelítés, vagyis az út kérdése. Talán ősszel lehetne megtartani a referendumot, de csoda lenne, ha a szavazatok száma elérné az érvényességi küszöböt” – véli a városvédő.
Jönnek a modern grófok
Somogyi Balázs szerint Tata jegyzője, Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egykori titkára elkottyantott egy másik tervet is: a tónak ezen az oldalán kialakítanának egy vitorláskikötőt is. Erről jut eszébe a városvédőnek az Esterházyak idején létező fogalom, a grófi hitbizomány. Ez a grófi családban olyan örökség volt, ami nem megbontható. Ott az történt, amit a gróf akart. „Ma pedig jönnek a modern grófok, és a hitbizományukban azt csinálnak, amit akarnak. Miközben többször leírták komoly városvédők, hogy Tata lényege az, hogy „nem nőnek ki” az erdőből a házak. A tóparti sáv nem beépíthető, mert az maga a természet. Mi, tataiak azt szeretjük, hogy egy nagy kertben élünk. Nem akarunk csinn-bumm cirkuszt, stégeket, vitorlásokat, grófi mulatságokat. Tatának a természeti értékei adják meg a sava-borsát. Ettől az a város, ami” – mondja Balázs.
Lőporos hordó Bencsik ülepe alatt
Mindenkit meglepett, hogy az egész Avalon-sztori milyen éles civil reakciókat váltott ki (nemcsak) a tataiak között. „A sztori egy hatalmas lőporos hordó rövid gyújtózsinórral Bencsik János képviselő ülepe alatt. Ahogy Michl József polgármester alatt is. És ők ezt pontosan tudják. Hiszen egy dolgot ne felejtsünk el: idén lesz tíz éve, hogy felszámolták az egykori Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és létrehozták a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési kft.-t. Hárman nyújtották be a törvénymódosítást egy éjszakai órán: a győri Borkai Zsolt, az egri Habis László és a tatai Michl József. Mindhárom város kiemelkedő műemléki, önkormányzati vagyonnal rendelkezik, viszont a szigorú jogszabályok között ezekkel régebben nem nagyon lehetett mit csinálni. A főbb örökségvédelmi döntéseket lényegében átadták megyei szintre, a kormányhivatalok kezébe. Ez a változás meggyorsítja és megkönnyíti a döntéseket, és nem konzerválja tovább a korabeli állapotokat, amely egy demokratikus országban elemi elvárás volna” – vallja a városvédő.
Gerecse a célkeresztben
A Gerecse lankáinak 41 hektáros, többé-kevésbé magánkézben lévő területén is szállodát és 120 házból álló új városrészt építene egy beruházó. Ez a táj Natura 2000-es különleges madárvédelmi terület. A terveket a városvédők szerint ugyancsak a választásokig fagyasztották be. A tájvédelmi körzet – ahol fekete gólyák és parlagi sasok is élnek – szintén a civilek védelmére szorulhat.
