Pénzeső a gyermeket nevelő családokra és a nyugdíjasokra és olcsóbb farhát meg disznócomb mindenkinek – jelen állás szerint ez a kormányprogram a 2022-2026-os ciklusra. Pontosabban a választásokig, mert hogy a következő négy évben mit akar a Fidesz, arról nem szól a fáma. A kormánypárt kommunikációs igazgatója leginkább arról beszél, mit csinál majd az ellenzék – szerinte. Hollik István állítja, ha nyer a Márki-Zay Péter vezette hatpárti összefogás, akkor megszűnik a minimálbér, szó nem lesz fizetésemelésről, annyi rezsicsökkentésnek és jönnek az illegális bevándorlók. A jelek szerint Hollik Istvánnak nincs igaza.
Nyugdíjak
A mintegy 2,2 millió nyugdíjasból 1,2 millió 150 ezer forintnál kevesebből kénytelen kijönni havonta, járandóságuk hónapról hónapra kevesebbet ér a boltban, vagy rezsifizetéskor. Pedig a kormány – kampányüzemmódban – 300 milliárdot költött az idősekre: a nyugdíjprémium 146,5 milliárd forintjába került a költségvetésnek, a teljes 13. havi ellátás kifizetése pedig több mint 160 milliárd forint pluszkiadást jelentett. Miközben – a különböző adókedvezmények miatt – 350 milliárddal csökken a nyugdíjkassza bevétele.
Magyarán hosszabb távon nem lehet finanszírozni ezeket a kiadásokat, azaz a választások után (vagy az év végén) odaveszhetnek ezek a pluszjuttatások.
Az ellenzék a 13 havi nyugdíjat másképp terítené – az erre szánt összeget egyenlően osztaná szét –, azaz a kisnyugdíjasok határozottan többet kapnának (lásd: táblázatunkat).
Közmunka
66500 forintra emelte a kormány a közmunkások nettó bérét 2022-re, míg tavaly 56525 ezer forint járt, ha valaki közfoglalkoztatás keretében robotolt, napi 8 órában. A dolog szépséghibája, hogy ez a summa 2010-ben már 60236 forint volt (csak aztán az Orbán-kabinet mintegy 47 ezer forintra csonkolta) – azaz tizenegy év alatt 10 százalékot sem hasasodott a közmunkások bére.
Az ellenzék azt állítja, ha kormányváltás jön, akkor a közfoglalkoztatottak nem kereshetnek kevesebbet a minimálbérnél, amely jelenleg mintegy nettó 133 ezer forintra rúg.
És véget ér az a gyakorlat, miszerint a közmunka egyfajta politikai függőséget is jelent. Most az önkormányzatok döntik el, ki kaphat lehetőséget, így ennek elosztásával könnyen lehet mozgósítani a szavazókat. (Azt a kormány határozza meg, hogy a települések hány közmunkást vehetnek fel. Ez egyébként sokszor valamiféle alkufolyamat eredménye.) Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatója,
Reizer Balázs azt vizsgálta, hogyan függ össze a közmunka és a Fidesz támogatottsága. A lényeg: azokon a kistelepüléseken, ahol nem nagyon van más munkalehetőség, a közmunkások ki vannak szolgáltatva a településvezetőnek, s gyakran a közmunka ígéretével vagy elvételével érik el, hogy a „megfelelő helyre szavazzanak”.
Minimálbér
Nettó 133 ezer forintra tornászta fel a minimálbért az Orbán-kormány, amely még így is nagyon gyenge az Európai Unióban (lásd: táblázatunkat).
A most nagyjából bruttó 550 eurós magyar átlagbért az ellenzék az európai középmezőnyhöz közelítené, ez bruttó 700 eurót (270 ezer forint) jelentene. (Az elképzelés csak akkor lehet reális, ha sikerül – zömmel EU-s forrásokból – felpörgetni a kis és középvállalkozásokat, azok ugyanis a jelenlegi minimálbért is nagyon nehezen adják meg dolgozóiknak, gyakran elbocsátásokkal termelik ki a fedezetét).
Családi pótlék
E támogatás összege 2008 óta egyetlen forinttal sem nőtt. Holott egy reprezentatív országos kutatás szerint a magyar lakosság 82 százaléka támogatná, hogy a családi pótlékot érdemben növeljék. Sőt, talán ez a leginkább elvárt kormányzati lépés, ami mögött több demográfiai szempont alapján is egységesek az emberek. Hiába (lásd: táblázatunkat).
Muhari judit
