A korrupciós rendszert működtető végrehajtói kari elnök, Schadl György nem csupán nyomott áron vásárolhatott belvárosi ingatlanokat, de egy bírót is megpróbált kirúgatni, hogy elérje célját, Völner Pál a háttréből szekundált.
Több mint 1700 oldalas a Völner-Schadl-ügy nyomozati iratanyaga, amelyből már mi is olvasóink elé tártunk részleteket. A mentelmi jogától megfosztott Völner Pál igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói kar elnöke szövevényes korrupciós hálózatot tartott fenn, mely újabb és újabb érdekességekkel szolgál. A rendszert hatósági megfigyelések és lehallgatások sorozatával sikerült leleplezni.
Mindenkivel is beszéltek
A nyomozati anyagból (amely a 444.hu birtokába került) kiderül, hogy tavaly májusban Völner Pál és Schadl György egy Cs. nevű végrehajtóról beszélgettek telefonon, aki ellen büntetőeljárás indult, és az államtitkár szerint – saját bizniszükre utalva – „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti. Ezért szükségessé vált, hogy Cs-t, akinek a keze alatt tanulta ki a végrehajtói szakma alapjait Schadl, félretegyék. Schadl György még a Nemzeti Védelmi Szolgálatot vezető Bolcsik Zoltánnal is találkozott, hogy beszélgessen vele az ügyről, sőt Völnerék fejében az is felmerült, hogy a sajtón keresztül csinálják ki. Végül arra jutottak, hogy egy bírón keresztül próbálják meg elintézni Cs-t, ám akadályba ütköztek, ezért Schadl akcióba lépett.
A rendőrségi iratok alapján a végrehajtói kar elnöke a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírójára szállt rá: felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét, aki összekötötte őt Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével. A lehallgatási jegyzőkönyvben az áll, hogy Schadl azt kérte, rúgják ki a bírót, ám Tatár-Kis közli, hogy nem tudja kirúgni az illetőt, viszont visszavonhatja a csoportvezetői megbízatását, és el tudja érni, hogy a bíró ne érezze jól magát a munkahelyén.
A végrehajtói kar sáros elnöke a Fővárosi Törvényszék elnökénél intézte volna egy csoportvezető bíró kiakolbólintását
Az OBH közleményben reagált a 444 cikkére, és a többi között azt írták, Schadl György „egy pesti központi kerületi bírósági csoportvezető eljárásával kapcsolatos kifogást” jelzett, emiatt kereste Senyei György Barnát, aki közölte vele, hogy az ügyet a törvényszék elnökének tudja előterjeszteni. Viszont állítják, kirúgatásról nem volt szó. A törvényszék elnöke a közlemény szerint kivizsgálta az ügyet, ám erről csak az érintetteknek adhatnak bővebb tájékoztatást.
Egy belső törvényszéki közleményben Tatár-Kis elismerte a találkozót, bejelentésként értékelte az általa előadottakat, elindult egy vizsgálat, de nem látott alapot fegyelmi és egyéb eljárás elindítására. Az OBH viszont részleteket akar, és ezért január végén elindított egy célvizsgálatot három fővel: a Fővárosi és a Pécsi Ítélőtábla elnökeivel és az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályának főosztályvezetőjével. Áprilisig kell jelentést tenniük arról, hogy a Fővárosi Törvényszékre megfelelő formában érkeznek-e a bejelentések, panaszok, illetve hogy Schadl György „miért, miként, milyen formában és milyen eljárás keretében” tett bejelentést, s ezt hogyan vizsgálták a törvényszéken.
Hogy kaphatott nyomott áron lakást Schadl György?
Belvárosi ingatlanbotrány is készülődik a Schadl-ügyben. A budapesti V. kerületi ellenzéki frakció, a Tiéd a Belváros frakcióvezetője, az MSZP-s Kovács Alex azt írta a csoport Facebook-oldalán, hogy 2020 decemberében a kerület fideszes vezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter a veszélyhelyzeti felhatalmazás révén egyedül döntött arról, hogy Schadl György ingatlant vehessen az önkormányzattól a Városház utcában – nyomott áron. Az rtl.hu arról írt, hogy Schadl 2019-ben is vásárolt az önkormányzattól egy Városház utcai üzlethelyiséget jóval a piaci ár alatt. Az alig 390 ezer forintos négyzetméterár a Belváros LMP-s országgyűlési képviselőjelöltje, Csárdi Antal szerint valójában 1,2 millió forint körül alakult volna. (Schadl az RTL értesülései szerint 2016 és 2020 között 19 ingatlant vásárolt – a többi között Siófokon, Érden, Cegléden, a budai Várban, a XII. kerületben és a Belvárosban.)
Csárdi Antal kifogásolta, hogy az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda szabotálta a főváros elővásárlási jogát. Az ellenzéki képviselők januárban vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték az ingatlanügyek miatt, ám a belvárosi közgyűlés leszavazta a beadványt.
Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester az ülésen arra utalt, hogy az ellenzék a választásra készülődve erőlteti az ügyet, és hogy valójában csak arról akarja elterelni a figyelmet, hogy „Karácsony Gergely el akarta adni a városházát.” A Schadlnak eladott két V. kerületi ingatlanról úgy fogalmazott: normális menetrendben, a szabályoknak megfelelően történt az adás-vétel.
1 milliárd – forintos állami támogatást kapott volna Schadl György, ha Völner Pál sikerrel lobbizik a minisztereknél
Ebéd a miniszterrel
A jelenlegi gyanúsítás szerint Völner Pál az évek során 83 millió forintot kapott Schadl Györgytől a különböző korrupciós ügyek bonyolításáért cserébe, miközben a végrehajtói kar elnöke 884 milliót szedett be. Ezek között van egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó tendereknél is kezeskedett Schadl.
Utóbbi találmány ügye kifejezetten izgalmas. Az rtl.hu közölte nyomozati anyagokból kiolvasható, hogy tavaly júniusban egy vízüzemű motor továbbfejlesztésére akarta állami támogatáshoz segíteni Völner Schadlt. Az államtitkár azt javasolta, 1 milliárd forintos tendert nyújtsanak be, sőt azt mondta, esetleg a „paksiak projektcége” is beszállna Schadl cégébe, mely pályázna. Ez ügyben Völner Süli Jánossal, a Paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel is ebédelt, aki érdeklődő volt. Völnerék megpróbálták bevonni az ITM-et vezető minisztert, Palkovics Lászlót is, de végül nem volt olyan kiírás, amibe beleillet volna a fejlesztésük, így erről lecsúsztak.
