Havonta 40-50 ezer forintot fizetnek a lopott fáért, de még így is megveszi őket az isten hidege. Ezt mondta lapunknak egy szabolcsi faluban lakó asszony, akinek hiába van rá pénze, legálisan nincs kitől fát vásárolni. Az országban körülbelül négymillió család fűt szilárd tüzelésű anyaggal, a tűzifa ára tíz év alatt csaknem 70 százalékkal emelkedett, és ez számukra el is vitte a rezsicsökkentést.
A baloldali pártok évek óta megkérdőjelezik a rezsicsökkentés kedvező hatásait, annak ellenére, hogy az intézkedés az elmúlt években jelentős megtakarítást jelentett a magyar háztartásoknak – legalábbis ez olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésében. Ezzel szemben a valóság egészen más: sok család semmit nem érzett a rezsicsökkentésből. Csak egy példa: 2012 novembere óta a tűzifa ára csaknem 70 százalékkal emelkedett, márpedig a legszegényebbek ezzel fűtenek. Ám sokszor az sem jut hozzá, aki meg tudná vásárolni.
10 ezres büntetés egy faágért
Lapunknak a keleti országrészen, egy kistelepülésen élő család mesélt a kálváriájukról. Az édesanya egyedül neveli a gyermekét, a nagyszülőkkel laknak egy háztartásban. A nő azon szerencsések közé tartozik, akinek van munkája, minimálbérért dolgozik, nyáron pedig egy távoli városban takarítással egészíti ki az éves jövedelmét. Amit ilyenkor keres, azt kifejezetten a téli tüzelőre gyűjti. De hiába.
Azt mesélte, hogy a téli hónapokban körülbelül 10-12 köbméter fára lenne szükség, ezt az előző években augusztus végén, szeptember elején meg is tudta rendelni. Így tett volna tavaly is.
„Elmentem a fiatalemberhez, akitől fát lehet venni a környéken. Ő ilyen erdész, neki van engedélye a favágáshoz. De azt mondta, nem tud adni, akik korábban jelentkeztek, és ki is fizették, azoknak be tudja hozni, de több nincs.” A faluban szociális tűzifa sem jár, olyat már az előző télen sem kaptak. „Hogy miért, azt nem tudjuk, azt mondják itt a faluban, hogy a polgármester nem rendelte meg vagy nem pályázott, nem tudom. Korábban egy köbmétert kaptunk így, most még annyi sincs. Itten mindenki meg van fagyva.”
Elmondása szerint a legtöbb család fűtetlen lakásban él, vagy gallyakat gyűjt, ágakat lop. Az egyik szomszédját nemrég 10 ezer forintra büntették, mert egy vékonyabb faágat vitt volna haza. „Mi is úgy vagyunk, hogy rizikózunk. Van egy-két embernek lova meg szekere, ők járnak nagyobb mennyiségű fát lopni, nekik szólunk, hogy hozzanak egy szekérrel. Azért 10 ezer forintot kérnek, és olyan 3-4 napig tart ki. Nincs ezen mit szégyellni, mert hiába van a kezemben a pénz, nincs honnan, és nincs kitől venni. Egy hónapban 40-50 ezer forintot fizetünk a lopott fáért. Vagy megfagyunk.”
A konyhában egész nap ég náluk a tűz, a szobában, ahol a gyerekkel alszanak, csak délután gyújtanak be. „Megrakom négy órakor a kályhát, az 8-ig ég.
Utána már olyan hideg van, hogy szétfagy az ember. Reggel olyan idő van bent, mint kint az udvaron. Azt nem tudom, hogy hány fok van, amikor ég a tűz, nincs nekünk hőmérőnk, de akkor is vastag pulóveren vagyunk, és a bakancs is a lábunkon van.”
Az asszony nem adta fel, augusztus óta többször próbálkozott a legális vásárlással, a legutóbb éppen a napokban. „Mondtam annak az erdésznek, jövő hónapban megkapom a gyerekre az adóvisszatérítést, hozzon már nekem 5 köbméter fát. Az 130 ezer forint. Azt mondta, ha szerzek fuvarost, akkor talán megoldható, de ő senkinek nem tud hozni.”
A szegényeknél a rezsi sem csökkent
A Habitat for Humanity Magyarország legutóbbi Lakhatási jelentésében hívta fel a figyelmet, hogy bár a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gázfűtés, a szilárdtüzelés stabilan a második helyen áll, csaknem 4 millió lakos használ ilyen típusú fűtőanyagokat Magyarországon. Ráadásul a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó mintegy 2 millió emberből a háztartások 37 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzeléssel, további 15 százalékuk pedig vegyesen fával és gázzal. A vidéki kistelepüléseken pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.
Az elmúlt évek megemelkedett tűzifa árai egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra, ezért sokan rosszabb minőségű és jóval szennyezőbb tüzelőanyagokat, éghető hulladékot, lomokat is kénytelenek használni. A jelentésből kiderül az is, hogy a rászoruló családok nagy része alig érzékelt bármit is a rezsicsökkentés hatásából. A kormány szociális tüzelőanyag-támogatása hivatott enyhíteni a szilárd tüzelőanyagokkal fűtők kiadásait, ez azonban nagyon sok rászoruló háztartást el sem ér.
Több a látszat, mint a segítség
A tüzelőanyag-támogatásra csak az 5000 fő alatti települések pályázhatnak, és a támogatás szétosztásának sincsenek meghatározott feltételei. Ráadásul az évi ötmilliárdos keret a kedvezményezett háztartások éves igényének talán tizedét fedezik. A tapasztalatok szerint ráadásul rossz minőségű, vizes, alacsony fűtőrétékű puhafáról van szó, az egyik alig ég, a másik egy pillanat alatt ellobban.
A napokban egyébként megnyílt a jövő téli tüzelőanyag-pályázat, 2022-ben is ötmilliárd forintot biztosít a települési önkormányzatok részére szociális célú tüzelőanyag vásárlásához – közölte a Belügyminisztérium. A benyújtott pályázatokról szeptember 30-ig dönt a tárca, ám a fa és a szén szállításából származó költségek, ideértve a rászorulókhoz szállítás díját, a nyertes önkormányzatot terhelik.
