Ezt csak azok gondolják így, akik boldogtalanul vergődnek a jóléti társadalmak biztosította anyagi bőségben – vélik sokan. Mások azt állítják, igaz a megállapítás, de az ok egyszerű: a szegényebbek jóval kevesebb elvárással élnek, így álmaik könnyebben kielégíthetők. Ha ez így lenne, követendő példa lehetne a gazdagabb országban élők számára is, de valójában egészen más áll a háttérben, mégpedig a vallásosság.
A szegénység pszichológiai hatásait már eddig is széles körben vizsgálták. A tudósok úgy vélték, hogy ezek a negatív hatások gyengülni fognak, ahogy a fejlődő országok gazdaságilag javulnak, és egyre inkább képesek lesznek gondoskodni az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú polgárokról. Ám ezzel az elképzeléssel ellentétben a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a szegénység pszichológiai terhe valójában erősebb a fejlett országokban.
Egyszerűbben: rosszabb dolog gazdag országban szegénynek lenni, mint akár sokkal nagyobb nélkülözésben élni szegény, de erősen vallásos országban.
A kutatók tanulmányukban kifejtik, hogy a világvallások általában olyan normákat tartalmaznak, amelyek vigaszt nyújtanak a szegénységgel szemben, miközben sokszor lenézik a gazdagságot. Mivel a fejlődő nemzetek általában vallásosabbak, mint a fejlettek, így az ott élők lelkiállapota is gyakran kedvezőbb a rosszabb körülményeik ellenére is. Tekintettel arra, hogy a vallásosság csökken a nyugati országokban, a szerzők kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy a szegénység káros hatásai fokozódhatnak a gazdagabb országokban. „A kihívás az lesz, hogy alternatívákat találjunk a vallásosság helyett azzal a céllal, hogy megfékezzük ezeket a káros hatásokat” – állapította meg a kutatás vezetője.
