Az új kormány belügyi kérdésként kezeli az oktatást, így az ágazatért felelős miniszteri posztot Pintér Sándor tölti majd be. A politikus a miniszteri meghallgatásán vázolta elképzeléseit: rend, fegyelem és rendszeres teljesítménymérés várhat tanárokra és diákokra egyaránt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete borúlátó.
„A miniszterelnök döntése mögött hiába keresünk szakmai indokot. Továbbra sem lesz kompetens képviselője az iskolaügynek a kormányban, és nincs szakmai indoka annak sem, hogy a belügyhöz kerüljenek a közoktatási intézmények. Pintér Sándor első megnyilvánulásai alapján úgy tűnik, nem cél, hogy vonzóbbá tegyék a pedagóguspályát, hanem rendvédelmi, >>fegyelmi<< úton akarják elhallgattatni a pályán maradó lázongókat. Ez minden szempontból rossz irány, főként ha arra gondolunk, mit érthet ő rend alatt, amelyet az osztályteremben fenn kell tartani” – közölte az Ez kell megkeresésére Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) munkatársát azután kerestük meg, hogy kiderült, a következő négy évben a Belügyminisztérium felel majd a közoktatásért, a szociálpolitikáért, illetve az egészségügyért is.
A belügyminiszter a miniszter meghallgatásán egyetlen szóval sem beszélt egyeztetésről, szakmai és társadalmi párbeszédről. „Ez azért is baj, mert a tárcavezető az ágazathoz jottányit sem ért, holott az a gyerekek jövőjét és ezáltal az ország sorsát nagymértékben meghatározza” – hívta fel a figyelmet Nagy Erzsébet.
Szükség van ennyi iskolára?
Ígéretből nem volt hiány, amikor Pintér Sándort arról faggatták a meghallgatáson, hogy a következő négy évben mik a tervei, mihez kezd majd a belügyi tárca az oktatással. A tárcavezető együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte, továbbá közölte: tovább viszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben (Nat) pedig egyelőre nem várható változás. Pintér egyúttal jelezte azt is, hogy a Nat módosítását a 2020-as változtatás eredményeinek ismeretében hajtják végre. A következő időszakban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak majd a középpontban, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez, melyek megírásánál lényeges szempont az informatika gyors változása.
„Aki most nem alkalmazza az informatikát, nem fejleszti az informatikát, az lemarad a fejlődésben”
– jelentette ki Pintér Sándor, hozzátéve: a versenyben maradáshoz a tanárok képzésére is szükség van. Célként említette a használható tudás átadását, olyan ifjúság nevelését, amelyik az Európai Unió élmezőnyébe képes vezetni Magyarországot. A miniszter emellett arról is beszélt, hogy azonos színvonalú és megfelelő eszközellátást kell biztosítani az iskoláknak, felvetve, hogy szükség van-e ennyi iskolára, például csekély létszámú évfolyamok esetén.
Pintér Sándor végül fontosnak nevezte a nyelvi kompetenciák erősítését, a digitális készségek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszer minden tehetséget felismerjen, közülük pedig senki ne kallódjon el. Kitért arra, hogy az iskolai nyelvoktatás eddig nem hozta az elvárt eredményeket, majd célként említette a külföldi nyelvoktatási program folytatását. A belügyminiszter szerint a nemzetközileg elismert, „diplomáciai” nyelveket és a környező államok nyelvét kellene elsőbbségben részesíteni az oktatásban. A teljesítmény- és a minőségmérés, valamint a modernizáció fontosságát hangsúlyozva folyamatos értékelést ígért, amellyel nyomon követhető, hogy szeptembertől a tanév végéig milyen fejlődést ért el diákjainál a pedagógus. Megemlítette: az esélyteremtéshez a diákok képességeinek felmérésére is szükség van.
Nem maradhat el az egyeztetés
„Bár a belügyminiszter gondolatai meglehetősen fennköltek, terveiről a kabinet nem fejtett ki semmit ennél bővebben, csupán a pár mondatos bemutatkozásból következtethetünk bizonyos dolgokra” – hívta fel a figyelmet Nagy Erzsébet. Utóbbit részletezve kifejtette,
a következő négy évben számítani lehet az egyházi intézmények további térnyerésére, a béremeléssel kapcsolatban súlyos visszalépésre, rendvédelmi eszközökkel történő irányításra és a „rendteremtés” szándékára.
A munkába ráadásul a szakszervezeteket nem vonják be, a következő időszak kapcsán semmiféle konzultáció nem zajlott még az oktatási szervezetekkel. „Ez ugyanakkor nem maradhat el, mivel amint letették a miniszterek az esküt, és ezáltal megalakult az új kormány, azonnal küldjük a sztrájkbizottsági egyeztetésről szóló kezdeményezést” – jelentette ki Nagy Erzsébet.
Összességében kifejtette, a PDSZ semmi jóra nem számít az oktatás belügyhöz csatolásával, viszont a szakszervezet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy jobbra forduljanak a dolgok. Javaslatokat tesznek, egyeztetéseket kezdeményeznek, ha nem hallgatják meg kéréseiket, akkor pedig követelnek és sztrájkolnak. A sztrájkjog érvényesítése érdekében egyébként további bírósági lépéseket tesznek, mert úgy látják, ebben a kérdésben csak az Emberi Jogok Európai Bíróságára számíthatnak.
A pedagógusok átfogó reformot szeretnének a közoktatásban, követeléseikről itt írtunk.
Latyák Balázs
