Laikusok ugyan többször is látták, de hitelt érdemlő azonosításra képes szakértőknek ez idáig nem mutatta meg magát az először december közepén, Kiskunhalason észlelt fekete párduc. Ettől persze a veszedelmes nagymacska még létezhet, és a lábnyomai és a képei alapján létezik is. Ha a Kiskunhalas-Kecskemét-Ballószög gyéren lakott háromszögében megfigyelt négylábú valóban leopárd, akkor nagy eséllyel házi kedvencként kóborolt el, és ha nem hagyta el az országot, akkor a következő hetekben hallani fogunk még róla. Bár a téli időjárás miatt a túlélése egyre kétségesebb.
Megtermett oroszlánok suhannak a gondozójuk felé, és hatalmasat szökellve ugranak a nyakába – az efféle tartalmak igencsak kedveltek az Instagramon. Jóleső a borzongás, hogy miféle állatszelídítésre képes az ember, és még jobb érzés, hogy nem nekünk kell venni a bátorságot az efféle mutatványhoz. Egy másik posztban szibériai tigris lopakodik egy gyermek háta mögött, ráveti magát a köztük lévő üvegre, és a zsákmány híján egykedvűen sétál tovább az állatkerti kifutón.
A nagymacskák valódi közelségét ma leginkább a cirkuszban lehet megtapasztalni, bár az állatvédelmi jogszabályok szigorítása miatt vélhetően már nem sokáig.
– Pedig a nagymacskáknak igen jó dolguk van a cirkuszokban – meséli egy neve mellőzését kérő magyar cirkuszművész, aki állatidomárok között nőtt fel, és maga is dolgozott nagyvaddal. – Ezek az állatok vadásznak, esznek, és ha jóllaktak, alszanak. Vadászniuk a cirkuszban nem kell, de előtte sem tettek ilyet, hiszen fogságban születtek. Őket még az utazás sem viseli meg, mert átalusszák, szemben az elefántokkal, akiknek még négy lábon is megterhelő a helyváltoztatás egy vasúti vagonban. Gondoljunk csak a villamosra, ahol kapaszkodnunk és egyensúlyoznunk kell, és ez nekünk sem egyszerű.
A nagymacskák otthoni tartása a legtöbb országban, így nálunk is illegális. Ez a hóbort a cirkuszi artista szerint nem tartozik a legjobb ötletek közé. – Butaság ez, kérem. Ezek az állatok megnőnek, és később kibiztosított fegyverként működhetnek. Jókora felelőtlenségnek gondolom a „háztáji tartásukat” – dohog a cirkuszművész.
Megszokta a kézből etetést
Both Zoltán vadállatbefogó tiszteli azoknak a szakembereknek a véleményét, akik a felvételek és a 12 centiméteres lábnyomok alapján fekete párducként azonosították a rejtélyes halasi nagyvadat. A szakember a hüllők avatott ismerője, és krokodilt ugyan képes volna befogni, de nagymacskát nem, a protokollt azonban ismeri.
– Az olyan rejtőzködő életmódot folytató ragadozóknál, mint a leopárd, az élvefogó ketrec is működhet, ilyenkor például csirkebelsőséggel lehet csapdába csalogatni és biztonsággal elejteni az állatot. Ha azonban sikerül 20-30 méteres távolságra megközelíteni, akkor az altató lövedékes puskával tehető ártalmatlanná, és így szintén biztonságosan szállítható – mondja a vadállatbefogó. Ismeretei szerint a fővárosi állatkert befogadná az állatot, és ott gondos karanténozás és állatorvosi felügyelet várna rá. Ugyanez történt a november végén befogott bükki szervállal, a legyengült példány életét azonban az orvosi segítség sem tudta megmenteni.
A hazai éghajlati viszonyok között az első észlelési helytől 60 kilométerre, Kecskemét környékén (a Hiros.hu szerint a ballószögi Wéber-kanyarban ugrott át egy busz előtt) látni vélt fekete párduc sem lehet a legjobb állapotban. A gondozójához szokott ragadozónak a szabadban gondot jelenthet a táplálékszerzés. Minden bizonnyal fogságban született, és egyáltalán nem biztos, hogy az ilyen vadak képesek fenntartani magukat. Both Zoltán szerint egy afrikai királypiton például képes éhen halni, ha nem kapja meg a megszokott szertartás szerint a felolvasztott egeret.
Az alföldi síkságon kóborló leopárd kerüli ugyan az emberek társaságát, de mivel emberhez szokott, nem feltétlenül okoz gondot neki, hogy egy tanyáról szerezzen táplálékot. Miután ilyen nyomokat nem hagyott, valószínűbb, hogy kisebb emlősökkel, madarakkal táplálkozik, és meghúzza magát egy szénapajtában. Ezért nem lehet látni, meg hát azért sem, mert az elmúlt két hét nem a nagy kirándulásokról szólt, így az ember-leopárd találkozás esélye lecsökkent. A vadállatbefogó arra számít, hogy a következő hetekben még hallat magáról a nagymacska, ha addig nem hagyja el az országot.
Népi megfigyelések
A fekete párducra Fülöp Róbert kiskunhalasi polgármester hívta fel a figyelmet a rendőrség kérésére a közösségi oldalán. Később térfigyelő képét is közzétette: egy építkezés mellett, a réten sétált az állat, komótos léptekkel. Az 55 kilométerre eső szegedi vadaspark közölte, nem az övék a párduc. Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője később hozzátette: akkreditált magyar állatkertből nem hiányzik fekete párduc. A vonatkozó hazai rendelet által a legmagasabb kategóriába, „különösen veszélyes állatfajok” közé sorolt állatról Varga Tamás, a pécsi állatkert gyűjtemény- és nevelési vezetője az RTL Klubon nyilatkozott. Mint mondta: kétméteres, mázsa körüli nagymacskát lát a képen, súlyfeleslege az elhízás jeleit mutatja. A Dél-Amerikában és Afrikában honos ragadozó idegen környezetben stresszesen viselkedhet, tette hozzá.
A feszültségenyhítő kommentek hamar megindultak. D. Bálint az elsők között kért elnézést, hogy sokat ivott az este, és ilyenkor nem tud viselkedni, gyakori a négykézláb-mozgása. A polgármester a mosoly jelével nyugtázta a tréfát, és megjegyezte: a jelmez azért túlzás volt. Bálint így folytatta: nem elég, hogy amikor Halason megy keresztül, sokszor rendőrt hívnak rá, mert menekültnek nézik, most már Pumának is. A következőkben egy kommentelő cigányozása mellett borzongtak tovább a hozzászólók – elvégre vad-eset esett Halason.
A további észlelések egyikében az optikai csalódás jelenségére hívták fel a figyelmet: a zoomolás miatt hiszik párducnak a házi macskát. Hasonló következtetésre jutott Bilek Ferenc természetfilmes is, aki a tereptárgyak beméretezése után jutott arra, hogy macska vonult a réten.
A termetes lábnyomot az azonban nem magyarázza meg. A politika sem hiányzott a véleményfolyamból: egy hozzászóló figyelmeztetett: nehogy bántani merészeljék szegény elkóborolt állatot, „csak jött megenni a bűnöző fideszeseket!”
Borjúra ment a puma-farkas
Nem a fekete párduc azonban az első félelmetes ragadozó a halasi határban. Egy helyi portál szerint 1986 nyarán titokzatos vadállatra lettek figyelmesek az emberek. Rémtörténetek kapnak lábra. Lekrinszki Ferenc, a vadásztársaság elnöke azt közölte: valóban létezik egy Kiskunhalas-Zsana térségében hónapok óta garázdálkodó vad, amelynek befogására több alkalommal tartottak hajtóvadászatot, sikertelenül. A hajtások során látták is, a lábnyomáról mintát vettek, de nem sikerült megállapítani, milyen állatra cserkeltek. A szemtanúk szerint a rémületet macskaszerű, nagytestű ragadozó okozta, és a „szájában fogva több súlyos borjút is elvitt már”. Annak idején pumáról suttogtak. „Gyerekként nagy izgalommal hallgattuk a történeteket a városszéli kertekbe beosonó »pumáról«, R. J. azzal hencegett, hogy látta is a fenevadat” – mondta a vadász. Később kiderült, hogy a puma farkas volt, és 1988 nyarán sikerült kilőni.
A farkas elvétve honos a Kárpát-medence hegyvidékes erdejeiben, de az egzotikus nagymacskák nem. Ezeket a törvényi tiltás ellenére néhányan még mindig otthon tartják. Both Zoltán szerint a feketepiacon nem nagy kunszt beszerezni őket.
A környező országokban egymillió forint körül jár a kölykök ára, szerinte a cirkuszok adják el a felesleges szaporulatot. Az élőhelyükről ugyanis aligha érkezhetnének hivatalos úton Európába – ez a folyamat csak állatkertek és cirkuszok számára nyitott –, a határok nélküli unióban azonban gond nélkül szállíthatók akár egy kutyakennelben is.
Konténerből szöktek a Covid-gyanús oroszlánok
A szingapúri Changi repülőtéren oroszlánok szöktek ki néhány hete egy dekkoló konténerből. Az állatok heten voltak, ketten az átrakodásra várva szabadultak ki, egyikük a doboz tetejére is felmászott. Közvetlen életveszélyt nem okoztak: biztonsági háló vette körül őket. Nyugtatópisztollyal ártalmatlanították mindkettőt. A szingapúriak aggódtak, hogy Covidosak, előzőleg ugyanis egy ázsiai és négy afrikai oroszlánnál mutatták ki a vírus jelenlétét.
Az elszökött vadállatok nemcsak veszélyes szituációkat okozhatnak, de mókásakat is internetes videók tanúsága szerint. A menekülésben jártas Thelma és Louis lett a névadója annak a lámapárnak, amely a forgalmas utak autósait lepte meg nyargalásával az arizonai Sun Sityben – egy farmer platóról lasszózta meg őket.
Jobban megijedt, álmából ébredve egy izraeli szafaripark portása, amikor három rinocérosz kocogott ki az orra előtt a kapun. Utánuk futott, ismeretlen eredménnyel. Atlantában egy zebrával gyűlt meg a baja a járókelőknek, át nem mentek rajta, végül három motorosrendőr óvatosan leszorította. Egy írországi cirkuszból egy 2,5 tonnás ormányos szökött meg, parkoló szerte hajkurászták a szervek, mígnem visszatért 40 éves indiai elefánt anyjához.
