Három évszázadnyi történelmi feljegyzés mutatja, hogy a nők tovább élnek férfitársaiknál, szörnyű körülmények közt ugyanúgy, mint békeidőben. A magasabb várható élettartamot nem a felnőttkori, hanem a csecsemőkorban kialakult női túlélési előny okozza. Az olyan csapások idején, mint az éhínségek és a járványok, az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élnek túl.
A kutatók nagyjából 250 évre visszamenőleg elemezték azoknak az embereknek a halálozási adatait, akiknek elmúlását éhínség, betegség vagy szerencsétlenség okozta. A kutatás során hét olyan populációt fedeztek fel, amelyekben az egy vagy mindkét nemre jellemző várható élettartam 20 év vagy annál kevesebb volt. Ezek között a csoportok között voltak rabszolgák, munkások a Karib-térségben és az Egyesült Államokban, éhínség áldozatai Svédországban, Írországban és Ukrajnában a 18., a 19. és a 20. században, valamint izlandiak, akik áldozatul estek az 1846 és 1882 közötti járványoknak.
Libériában például az 1800-as években a nyugat-afrikai országba visszaköltöztetett amerikai rabszolgáknál volt a legmagasabb a halálozási ráta. Az első évek során több mint 40 százalékuk halt meg, valószínűleg a trópusi betegségekkel szembeni védtelenség és a gyenge immunrendszer miatt. Az akkoriban született csecsemők ritkán érték meg a második születésnapjukat. Az 1840-es években az írek jelentős csoportját sújtotta a burgonyafélék terméskiesése: várható élettartamuk több mint 15 évet zuhant. Összességében a kutatók azonban felfedezték, hogy még akkor is, amikor a halálozás mindkét nem esetében nagyon magas volt, a nők átlagosan csaknem négy évvel és hat hónappal tovább éltek a férfiaknál. Amikor korosztály szerint lebontották az eredményeket, úgy találták, hogy a női túlélési előnyök nagy része a csecsemőhalandóság különbségeiből fakad: az újszülött lányok edzettebbek, mint az újszülött fiúk.
Az eredmények azt sugallják, hogy a nemek közötti viselkedési és társadalmi különbségek – például a kockázatvállalás vagy az erőszak tekintetében – nem adnak teljes körű magyarázatot a várható élettartam-eltérésre. Ehelyett válság idején a női előnyt nagyrészt biológiai tényezők, például a genetika vagy a hormonok magyarázhatják. Kimutatták például, hogy a fertőző betegségek ellen az ösztrogén hormon fokozza a szervezet immunvédelmét.
