A növények sokkal érzékenyebbek, mint gondolnánk: reagálnak az állatok közelségére, a fényre, sőt még az életben maradásukért is küzdenek. Ugyanis amikor megvágjuk őket, olyan hangot adnak, amit mi, emberek sikolyként is értelmezhetünk.
Mielőtt pánikba esnénk és minden növényi élelmiszert elutasítanánk, meg kell jegyezzük: a növényeknek nincs idegrendszerük, így egészen biztosan nem fájdalmukban kiáltanak. Amit tudunk: bizonyos növények stressz esetén olyan ultrahangot bocsátanak ki, amely az emberi fül számára nem érzékelhető. Ez pusztán egyfajta kommunikációként értelmezhető, amelyet a túlélés érdekében folytatnak. A témát kutató szakértők azonban ezt a vélt kommunikációt például a gombák esetében az emberi nyelvhez hasonlatos nyelvrendszerhez hasonlítják.
Állítják, hogy a gombák által kibocsátott elektromos impulzusok „szavakba” csoportosíthatók, és úgy vélik, kommunikációjuk mintázata akár egy 50 szóból álló szókincsként is értelmezhető, melyet azért használnak, hogy az egységüket biztosítsák. (Mint ahogy a farkasfalkában az üvöltés funkciója a falka integritásának fenntartása.) Egy másik magyarázat szerint a gombák az újonnan felfedezett vonzó vagy taszító anyagokról adnak így hírt egymásnak. Annak megválaszolására, hogy pontosan mi is történik, további kutatás szükséges.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy ha értenénk a növények nyelvét, a mezőgazdaság lényegesen könnyebb helyzetbe lenne, hiszen segítenének előre megjósolni a gazdáknak az esetleges problémákat. Ráadásul ha nem tartanánk a növényeket némáknak, jelentősen megváltozhatna a szemléletünk a növényvilágról: jobban vigyáznánk rájuk és többre értékelnénk őket.
