Szavazz!
More

    Csodák történhettek volna Nógrádban

    Godó Beatrix az ellenzéki szövetség jelöltjeként indul az áprilisi parlamenti választáson. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy megválasztását követően az oktatás és az egészségügy rendbetétele érdekében kezd lobbizni, szerinte a régióban ez a két terület az, amivel sürgősen foglalkozni kell. Elkeserítőnek tartja, hogy a fiatalok elhagyják Nógrádot és azt is, hogy a kis falvak lakói csak a kormánymédiából tájékozódnak. Ennek ellenére bízik a választókban, és reméli, hogy a változásra szavaznak április 3-án.

    Nógrád megye 1-es számú körzetében a legnagyobb probléma az, hogy a statisztikai adatok alapján szinte minden gazdasági-társadalmi mutatóval utolsóként áll Nógrád a megyék rangsorában” – panaszolja Godó Beatrix a hatpárti együttműködés jelöltje a választókerületében. 

    A Fidesz-KDNP 12 éves kormányzása alatt sok ezer milliárd európai uniós támogatást kapott az ország, ez a régió pedig egy felzárkóztatásra kijelölt terület. Ennek ellenére a megyéknek megítélt EU-pénzeket tekintve is az utolsók között vagyunk” – monda az Ez kell magazinnak. Úgy véli, Nógrád nem azért nem tudott felzárkózni, mert a kormány nem akart figyelni a problémákra. „Ennek a körzetnek is volt képviselője a Parlamentben, de nem végezte megfelelően a munkáját” – jegyezte meg Godó Beatrix. Becsó Zsolt 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2010-ben egyéni jelöltként nyert választókörzetében. Négy évvel ezelőtt a testvére, Becsó Károly is bejutott a Parlamentbe, ő listáról kapott mandátumot. „Már két Becsó mutathatta volna meg, hogy valóban a helyi igényeket elégíti ki. Csodát kellett volna tenni ennyi idő alatt.

    Mélyben az oktatás és az egészségügy

    Annak ellenére, hogy EU-s forrásokból felújították az óvodákat és iskolákat, nincs megfelelő oktatás a térségben, a helyi iskolázottsági adatok elmaradnak az országos mutatóktól. Nógrád megyében volt 2021-ben a legmagasabb az általános iskolát, a nyolc osztályt el nem végzettek aránya az országban. „A jól fizetett munkahelyek megteremtéséhez szakképzésre van szükség, de ha a nyolc osztályt sem fejezik be tömegesen a régióban, akkor arra lehetetlen szakképzést építeni…

    Választókörzetéhez 47 település tartozik, ezek között három város található, a többi apró falu, község. Sok helyen az általános iskolai felső osztályok sem indulnak el, csak az alsó négy osztályt tudják helyben befejezni a gyerekek, ezután utazniuk kell a környező települések iskoláihoz – ami azért sem egyszerű, mert Nógrádban a másodrendű utak többsége nincs jó állapotban, az autóbusz-közlekedés pedig katasztrofális.

    Sürgősnek tartja a hiányzó egészségügyi ellátások pótlását, ami Nógrádban különösen halaszthatatlan. „Itt a megyében több mint 35 betöltetlen praxis van. Salgótarjánban, a megyeszékhelyen még gyermekorvosi ügyelet sincsen hétvégén”– tette hozzá. Ráadásul a háziorvosok többsége 60 évnél idősebb, vagyis nagyon gyors utánpótlásra van szükség, mert hamarosan alapellátás sem lesz a megyében.

    Godó Beatrix megválasztását követően egyértelműen az oktatás és az egészségügy rendbetétele érdekében kezd lobbizni. Azt szeretné elérni, hogy állítsanak újra önálló minisztériumokat ezekre a szakterületekre.

    Elszigetelődött megye

    Tapasztalatai szerint a 40-50 év közötti korosztály hiányzik a környékről, az osztálytársai közül is alig néhányan maradtak Salgótarjánban. Képviselőként nemcsak az a célja, hogy megtartsa, hanem hogy visszacsábítsa a fiatalokat Nógrádba. Ehhez azonban álláspontja szerint helyre kell állítani az oktatás színvonalát, és a felsőoktatást is visszahozni. Korábban ugyanis Salgótarjánban volt a Budapesti Gazdasági Főiskolának egy kara, ami már megszűnt.

    Ennek hiánya nagyon érződik, és mélyen rányomta a bélyegét a megyére, hiszen eltűntek a fiatalok. Pedig nagyon jól működő iskola volt.

    A megye elszigeteltségét erősíti az is, hogy a növekvő belföldi turizmus és a gyönyörű vidék ellenére továbbra sincs Budapesttel közvetlen vasútjárat. Úgy fogalmazott, hogy ez a régió sajnos eltűnt a térképről.

    A Fidesz uralja a sajtót

    Szíven ütötte, amikor az ellenzéki szövetség jelöltjeként elkezdte járni a vidéket, mivel a környező falvak lakosságának mondataiban egy az egyben a közmédia állításait hallotta vissza. „Egyértelműen a Fidesz uralja a médiát. Ezt csak személyes jelenléttel lehet ellensúlyozni, de sok idő kell hozzá. Sokszor oda se mernek jönni a pultunkhoz, hogy beszélgessünk. Megfélemlített közegben élnek, amivel most még erősebben szembesültem“– mesélte lapunknak tapasztalatait. Ezt egyébként annak tulajdonította, hogy a régióban a polgármesterek zöme a kormánypártok felé húz. Azt mondta, hogy a választókörzetben csak öt-hat polgármester állt vele szóba a több mint 40 településvezető közül. Úgy véli, az ellenzék is hibás abban, hogy nem járta eléggé a vidéket, mert a médiafelületeken nem tudják felvenni a harcot a kormánypropagandával.

    Godó Beatrix szerint azért is fogékony a lakosság a kormányzat uszító üzeneteire, mert elöregszik a társadalom: a kisebb falvakban többnyire nyugdíjasok élnek, közülük pedig sokan nem ismerik az online felületeket. „A kormánypárti sajtó és az M1 dominál. Elszegényedett környékről beszélünk, hiszen az átlagbérek az országos átlag alatt vannak, a nyugdíjakat is ezekből a bérekből számítják. Így nagyon sokan 50-60 ezer forintos nyugdíjból élnek. Ebből az alapszolgáltatásokat tudják igénybe venni a kormánypropagandát továbbító csatornákkal” – magyarázta.

    Azt látja, hogy ezek az üzenetek hatással vannak az ott élőkre, és átmossa a gondolkodásukat a propaganda.

    Az ukrajnai háborúról szóló zavaros kormánypárti kommunikációt szintén sokan szajkózzák, ráadásul tele a környék olyan plakátokkal, hogy a baloldal és Godó Beatrix veszélybe sodorná az országot… „Pedig mindenhol azt hangsúlyozom, hogy jó lenne már megbékélni és közelíteni is egymáshoz. Elképesztő, hogy hova süllyedt morálisan ez az ország. A nemzeti ünnepeken is kettéválik a lakosság.

    Godó Beatrix a tapasztalatai és a visszajelzések alapján valószínűsítette, hogy sokan még a közösségi oldalán sem mernek reagálni a posztjaira, mert a közszférában erősen él a megfélemlítés eszköze, hiába vele szimpatizálnak. Emiatt úgy gondolja, hogy lehet még tartalék a választói bázisban. A közvélemény-kutatásokkal nem foglalkozik, inkább a választókban bízik.

    Ne hagyd ki