Gyakran a legnagyszerűbb ötletek a legegyszerűbb dolgokból születnek. Ez a mondás minden bizonnyal érvényes Vecsés egyik ikonikus, száz százalékban magyar tulajdonban lévő családi vállalkozására is, amely egy gépészmérnök-feltalálónak köszönheti létét.
A három évvel ezelőtt, 87 éves korában elhunyt Jedlik Ányos díjas Kecskeméthy Gézát a hetvenes évei elején – amikor mások rendszerint már a nyugdíjas éveket élvezik – egy véletlen segítette ahhoz a találmányhoz, amely egy hosszú, az állami szektorban mérnökként elöltött, s gyakran szélmalomharcokkal terhes időszak után meghozta a várt erkölcsi és anyagi sikereket. Egy tűzfalra pillantva, egy kéménybontás mozzanatait végigkísérve született meg az új anyag, a FuranFlex gondolata, amely immár az európai piacokat is meghódította, s megalapozta egy gyár születését. Amikor a munkások szétbontották a külső építményt, s előbukkant egy szétkorhadt alumínium béléscső, a mindig töprengő, folyton újításokon gondolkodó cégalapító rájött, hogy ennél jóval időtállóbb és praktikusabb kéménybelsőket is tudnának gyártani.
Két és fél évig kísérletezett a hozzá legközelebb álló mérnökmunkatársakkal, míg végül megalkották, majd szabadalmaztatták a szálakkal erősített, hőre keményedő, a kémény formáját felvevő, s ott megszilárduló anyagot, amely a füstből kiváló savaknak sokkal jobban ellenáll, mint a szokásos fém béléscsövek. Ilyen belsőt használtak jó pár éve a Parlament felújításakor, különleges építőipari alapanyagaikat alkalmazták a Gresham Palota, vagy a Hotel Intercontinental fából készült ajtóinak megerősítésekor, hogy egy esetleges tűz esetén ezek a nyílászárók hosszabb ideig képesek legyenek megfékezni a lángokat, de ők gyártottak vandál-biztos paneleket is a kisföldalatti szerelvényeihez.
Az, hogy létezett ez a „gondolkodó” csapat, részben a cégalapító bátorságának és kockázatvállalásának volt köszönhető. Korábban többükkel együtt dolgozott az állami tulajdonú Műanyagipari Kutató Intézetben, majd amikor a rendszerváltás környékén privatizálni kezdték a cégeket, vett egy nagy levegőt, s családi, baráti kölcsönökből megvásárolta a részleget, s így lett a Kompozitor Kft. előbb többségi, majd később 100 százalékos tulajdonosa a család. Az alapító szinte haláláig dolgozott a cégnél, noha az utóbbi években már lánya, a korábban a hazai és nemzetközi filmiparban gyártásvezetőként, producerként dolgozó Kecskeméthy Lídia egyre több feladatot vett át tőle, három éve pedig tulajdonos-ügyvezetőként irányítja a csapatot.
– Az apám mindig más úton járt, mind mások, s az volt a kedvenc jelmondata, hogy „sosem másolunk, mindig újat alkotunk!” Amikor a háború alatt mindenki a pincék mélyén kuporgott a bombázások elől, ő kiszökött, hogy élelemet szerezzen a családnak. Az 56-os forradalom idején sok barátja nyugatra indult, ő maradt, fényképezett és röplapokat osztogatott, s később is csak azért szökött át egyszer a határon, hogy találkozzon akkor már nyugaton élő bátyjával, megtudja, jól van-e, s megnyugtassa a hírrel a beteg édesapját. Ha Ausztriában marad, talán egyike lenne azoknak a magyaroknak, akik könnyebb körülmények között világhírre tettek szert a tudásukkal – idézte fel a lánya.
Sokat küzdött, sokat vitatkozott édesapjával, főként mikor már együtt vezették a céget, de az élet utólag sokszor igazolta apja legelképesztőbb ötleteit is. Nem véletlen, hogy eddigi működésük során számos rangos nemzetközi díjat nyertek el, övék lett a párizsi Nemzeti Innovációs Pálma, a brüsszeli Találmányi Világkiállítás Kiemelt Aranyérme, vagy épp a magyar elismerések legrangosabbika, a Géniusz Európa Nagydíj, illetve a 2017-ben elnyert Magyar Innovációs Nagydíj is. Máig fontos ösztönző az újításokhoz, hogy a cég külön jutalomrendszert alakított ki az innováció motiválására: ha valakinek olyan újítási ötlete van, ami hasznosítható, akkor az a dolgozó folyamatosan részesedést kap a termékből képződött nyereségből: akad, aki évi több százezer forint jutalmat visz haza így a fizetése mellett.
– A Kompozitor Kft. két telephellyel rendelkezik, székhelye a Vecsésen lévő saját tulajdonú, 3000 négyzetméteres gyártóüzemben található, amely 2008. óta ad helyet a különböző FuranFlex anyagok gyártásának, míg hódmezővásárhelyi részlegünkben főleg a poliészter műgyanta termékek gyártása folyik. A társaság árbevétele évről évre folyamatosan nő, éves szinten meghaladja az 1,5 milliárd forintot. Közel ötvenen dolgoznak a cégnél, 44 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik – mondja Kecskeméthy Lídia. A kéménybélés-rendszert harmincnégy országba exportálják, köztük Európa majd’ minden államába, valamint Oroszországba, az Egyesült Államokba és Kanadába. A Kecskeméthy Géza és csapata által kidolgozott új technológiát nem lehet „szabványosítani”, hiszen minden kémény más és más, így az Európai Unió által kiadott European Technical Assessment biztosítja számukra az uniós piacon való beépítési lehetőségeket. Mára a bevételük túlnyomó része külföldről jön, igaz, a pandémia egy kicsit megtorpantotta a korábbi fejlődési ívet, de még így is növekedő pályán maradtak. A termékre 25 éves garanciát adnak, ami ezen a folyton változó piacon külön is erősíti a pozíciójukat.
A Kompozitor Kft. maga nem vállal beépítési feladatokat, csak a gyártást végzi el, a kivitelezők pedig egy gyakorlókéményen teljesített tanfolyam után kaphatnak „diplomát” arra, hogy ezt az egyedi anyagot elhelyezzék a kémények belsejében. Ehhez nemcsak a terméket kell megvásárolniuk, hanem a beépítéshez szükséges gépeket, kiegészítőket is – többek között azt a gőzfejlesztő berendezést is, amivel ezt az anyagot felfújják, majd az a hő hatására kikeményedik, és végül felveszi a kémény alakját. Ezt a szerkezetet is ők maguk gyártják, mi több, a gyártósort is a vecsési gyár mérnökei tervezték. Arra pedig külön büszkék, hogy olyan ikonikus épületekben is helytállt a bontást nem igénylő technológiájuk, mint az angol Parlament, a szentpétervári Szmolnij kolostor vagy épp a londoni City Tower irodaépülete.
