Soha nem látott mértékű nádpusztítás zajlik a Balatonnál. A környezetvédők tapasztalatai nem azt mutatják, hogy a hatóságok szigorúan fellépnének a nádirtók ellen, akik vagy „magánstrandot” létesítenek így, vagy nagyobb, közvetlen vízparti apartmanház előtt vágják ki a balatoni panorámát zavaró nádat.
Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagysága, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével – idézte nemrég Pomogyi Piroska hidrobiológust a hirbalaton.hu. A balatoni nádasok feltérképezését több évtizede végző szakember elmondta, öt évenként mérik fel a tó növényzetét. A légi felvételeket összehasonlítva látható, hogy a térképezések alapjául szolgáló 2015-ös felvételekhez képest 2020-ra, jelentősen nőtt a „nádirtási aktivitás”. Míg 2015-ben négy hektárnyi területről pusztították ki a nádast 72 helyszínen, öt évvel később már újabb 28,2 hektárnyi területről tűnt el a növény, újabb 826 helyszínt érintve a nádasövben.
A nádasok károsításának tilalmáról korábban a 2000. évi Balaton-törvény rendelkezett, de a 2019-ben ennek helyébe lépő területrendezési törvény is védi a nádasokat. „Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe. A stégbejárók, feltöltések, nyiladékok számának növekedése miatt sok helyen romlik a nád minősége, ami előbb-utóbb a pusztulásukhoz vezet” – figyelmeztetett a biológus.
Teniszpálya a mederben
A nádirtás „kísérő jelensége”, a Balaton-meder illegális feltöltése zavartalanul folyik és immár hosszú évek óta… Balatonfenyves polgármestere, a Balatoni Szövetséget is elnöklő független Lombár Gábor megelégelte a településén tapasztalt állapotokat: saját, önkormányzati csapatával végigjárták a fenyvesi partot, majd 35 mederfeltöltés ügyében tett bejelentést a hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelemhez tavaly év elején. Mivel érdemi lépés nem történt az ügyekben, a közelmúltban a Belügyminisztériumhoz fordult. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár nemrég megérkezett válasza szerint „komplexen kell kezelni a kérdést a Balatonon, amihez figyelembe kell venni az új, még nem hatályos nádtérképet, és a készülő új vízparti terveket is”. Az illegális mederfeltöltések sorában egyébként Balatonfenyvesen az a „csúcs”, hogy komplett teniszpályát is kialakítottak a meder feltöltésével…
Fonyód-Alsóbélatelepen teniszpálya még nem, engedélyszámmal ellátott, kapuval lezárt 25-30 méteres bejáróstég azonban már épült védett nádasba. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) azt válaszolta a témával kapcsolatban a hirbalaton.hu érdeklődésére, hogy az engedélyt a jogszabályi előírásoknak megfelelően adták ki egy a nádasban húzódó nyiladékra. A helybéliek szerint csupán az a bökkenő: semmiféle nyiladék nem volt ott az elmúlt években, ahová a stég megépült…
Leszóltak „fentről”
Legutóbb kilenc éve, 2013-ban lendültek neki a vízügyesek az illegális mederfeltöltések, a napozó- és a horgászstégek felszámolásának. Akkori felmérésük szerint ennek a költsége elérte volna az 500 millió forintot. Kész elképzelésük is volt a bontásra: több száz közmunkás segítségét vették volna igénybe ehhez, az akkor épp felfutóban lévő közmunkaprogram keretében. Még sajtótájékoztatót is tartottak az ügyben, aztán mégsem történt semmi. Vízügyesek körében máig tartja magát, hogy „magas helyről” szóltak rájuk, álljanak le a nagy rendcsinálással, mert azt ugyan felmérték, mennyi az illegális feltöltés, azt azonban nem, hogy ezeknek a felszámolásával kiknek az érdekeit sértenék…
A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) lelkes önkéntesei tavaly Balatonszárszó egy rövid partszakaszát fotózták, ahol szintén egymást érik a Balatonba vezető, legtöbbször a mederbe épült, nádba vágott, kapukkal is lezárt magánbejárók. Olykor 10 méter távolság sincs köztük. Céljuk pusztán annyi, hogy a partközeli üdülőtulajdonosoknak legyen saját strandja, pedig csak néhány perc séta tőlük a szépen felújított szárszói községi strand…
Szakemberek szerint ma már ötnaponta készül mindenről űrfelvétel, emellett folyamatosak a hivatalos légi felvételek a Balatonról, amelyek felbontása egyre jobb. Már akad olyan is, ahol 10 centiméteres pontossággal megmondható, mi változott az előző évhez képest. A fotóknak bizonyító ereje lehet hatósági ügyekben, bírósági perekben. Már ha lennének ilyenek, illetve, ha gyakorlattá válna a felvételek felhasználása.
A napokban egy üdülőtulajdonos a siófoki városházának címzett levelében szólította fel az egyik aranyparti móló közelében nádirtásra az önkormányzatot, mert szerinte ellehetetleníti a strandolást. A polgármester válasza szerint a nád védendő, ezért akkor sem irtanák, ha az nem vízügyi, hanem önkormányzati hatáskör lenne.
Bekalkulálják a büntetést
Olyanok is akadnak, Siófokon és másutt, akiket nem (csak) a nád zavar, hanem az is, ha fák takarják el a balatoni panorámát. Az elmúlt években gomba módra elszaporodott vízparti apartmanházak előtt figyelhető meg a jelenség: különböző fondorlatos módon, vegyszerrel vagy egyszerűen fűrésszel mennek neki ismeretlenek a kisebb-nagyobb, a kilátást takaró fáknak. A közelmúltban dr. Lengyel Róbert független siófoki polgármester pénzjutalmat is fölajánlott annak, aki „lebuktatja” a fapusztítókat. A pénz azonban a kasszában maradt…
Az utóbbi időben a balatonakali társasházépítést megelőző nádirtás ügye került bíróság elé, egyébként pedig tanulságosak Pécseli Péternek, a balatoni vízügyi kirendeltség minap lemondott vezetőjének egy korábbi szakmai konferencián elmondott szavai:
„Azok a dolgok, amik a nádasban az utóbbi években zajlanak, aggodalomra adnak okot. A jelentősebb ingatlanfejlesztéseknél sorra megjelenik az a probléma, hogy túlterjeszkedik a beruházó, mert útban van neki a nád, és nekiáll szépen szisztematikusan ezeknek a nádasoknak az állományát gyéríteni. Ez jelen pillanatban lehet, hogy nem okoz akkora problémát, de hosszú távon mindenképpen káros folyamat, amit meg kellene állítani. Hogy mi lenne a jó megoldás? Sokan vagyunk a Balatonon, akik megtesszük a szükséges és tőlünk telhető lépéseket, de miután a vízügyi igazgatóság és a nemzeti park is csak kezelőként, és nem hatóságként van jelen a területen, ezért érdemben nem tudunk eljárni, csak jelenteni az eseteket a hatóságnak, a kormányhivatalnak. Ezek a hatósági eljárások viszonylag vontatottak, és úgy veszem észre, hogy jelentős visszatartó erővel sem rendelkeznek. Egy ingatlanberuházó ezeket a büntetéseket – amiket a hatóság kiszab rá – belekalkulálja a pénzügyi tervébe. A természet ugyanakkor pusztul, és elképzelhető, hogy hosszú távon ez a vízminőségre is kihat.”
Ez kell
