A tó déli partszakaszán felújították a vasutat, ám még mindig nem tudni, mikor folytatódik a villamosítás az északi parton. Rig Lajos is megszólalt.
A Balaton északi partján már tavaly nyáron lezárult az első 55 kilométeres vasúti szakasz villamosítása Szabadbattyán és Balatonfüred között. Átépült az állomás Polgárdinál, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és Alsóörsön, ahol többek közt akadálymentes peronokat építettek, térvilágítást és utastájékoztató berendezéseket telepítettek. A projekt dallamos neve így hangzik: Szabadbattyán – Tapolca – Keszthely villamos üzem kiépítése a Balaton körül I. ütem (Szabadbattyán – Balatonfüred) előkészítése és kivitelezése és a II. ütem előkészítése. Az eredeti tervek szerint, vagyis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) 2018-as tájékoztatása alapján a következő szakasz előkészítése is befejeződött volna 2022. március 31-ig.
Boríthatja a menetrendet a szükségüzem
Az ugytudjuk.hu 2021. június elején arról számolt be, hogy súlyos problémákat találtak az első a szakaszon. A portál azt írta egy birtokába került dokumentum alapján, hogy szükségüzemben (például fadőlés esetén) nem lehet fenntartani a normál működéshez szükséges feszültséget (2×25 kV), vagyis a vonal elején található szakasz problémája boríthatja a teljes vonal menetrendjét. Emellett a dokumentum szerint a vonalon található autotranszformátor állomások között legfeljebb két FLIRT motorvonat vagy egy V43-as mozdony tartózkodhat egyszerre. A lap egy informátora azt mondta, hogy költségcsökkentés miatt kihagyták a projektből az aszófői betápláló állomást, és ha a villamosítást valóban Tapolcáig, Keszthelyig akarják folytatni, akkor ahhoz Zánkára is telepíteni kellene alállomást.
Ráadásul az ugytudjuk.hu-nak egy MÁV-Startnál dolgozó forrása azt nyilatkozta, hogy már az első szakasz villamosítása is megmutatta, hogy hiú ábránd jobb menetidőt és megbízhatóbb szolgáltatást várni a beruházástól, mert a Balatonfüred-Tapolca-Keszthely útszakaszra kiírt tenderben sem szerepel az alépítmény rekonstrukciója és a zavarérzékenység csökkentése.
Dokumentum igazolja, hogy az északi parton felújított első szakaszon is súlyos problémákat találtak
Eredménytelen lett a közbeszerzés
Ezután következett volna a Balatonfüred-Tapolca-Kesztely közötti vasútvonalak villamosítása. A NIF Zrt. a 105 kilométer hosszú vonalon a szűk keresztmetszet kiváltására, villamosításra, és központi forgalomirányítás megtervezésére írt ki közbeszerzést. A nyertes ajánlattevőnek többek között az engedélyezési tervek elkészítése, az engedélyek megszerzése, dokumentáció elkészítése, 25 állomás és magasperonok áttervezése, akadálymentesítése, 11 középület és 9 utasbeálló tervezése, és 4 helyszínen parkoló tervezése volt a feladata.
A tender azonban eredménytelen lett, a NIF erről szóló értesítője 2021. október 1-jén jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Ennek az volt az oka, hogy az első helyen beérkezett ajánlat – amelyet közös ajánlattevőként a Hydro-Ép Kft. és az Uvaterv Zrt. nyújtott be – is szétfeszítette volnae a rendelkezésre álló, nettó 1,082 milliárd forintos keretet.
Forrás lesz, de vajon mire?
Az ellenzéki összefogás jelöltjeként a 3. számú veszprémi egyéni választókerületben indult Rig Lajos lapunknak azt nyilatkozta, hogy a Balaton-parti vasútvonal villamosítása már több évtizedes elképzelés, de eddig csak a déli parti szakaszt sikerült felújítani. Felhívta a figyelmet, hogy Tapolcáról jellemzően 3,5 órába telik Budapestre érni vonattal. A beruházás a turizmus-fejlesztés szempontjából is jót tenne, és a helyiek is jobb minőségű vasútvonalon, gyorsabban tudnának közlekedni.
A politikus azt tapasztalja, hogy ez a terv mindig akkor kerül reflektorfénybe, amikor jönnek a választások, majd utána forráshiányra hivatkozással mégsem valósul meg. Elmondása szerint már több Balaton parti ellenzéki képviselő szorgalmazta a vasútvonal fejlesztését, de mindig az volt a válasz, hogy „majd”.
– A mostani hétéves ciklusban lehetőség lesz közlekedés-fejlesztésre pályázni uniós forrásból. Csak ott van a kérdőjel, hogy valóban meglesz-e az alap, vagy a pályázati struktúra megváltoztatása után inkább gazdaságélénkítésre költik azt a pénzt, ez a beruházás pedig megint elmarad – mondta. Véleménye szerint a felújításra nagy szükség van, és sokkal több értelme lenne, mint a Budapest-Belgrád vasútvonalnak.
– Sok ember számára vonzó lenne, ha vonattal mehetne Budapestre. Nem mindenki ragaszkodik az autós közlekedéshez, főleg akkor nem, ha Budapesten kell vezetni – magyarázta. Úgy fogalmazott, hogy még azt sem látni pontosan, mekkora gazdasági, pénzügyi válság közelít most, és mennyire csoportosítja át az ország az uniós forrásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a közlekedési infrastruktúrába nem csak a vasúti fejlesztések számítanak bele, hanem a több milliárdos kilométerenkénti autópálya-fejlesztések is. – Lehet, hogy megint a vasút lesz a mostohagyerek – fűzte hozzá.
3,5 – órába telik ma Tapolcáról Budapestre jutni vonattal
Még nincs időpont
A NIF-nél arról érdeklődtünk, hogy mikorra várható a II. ütem tervezésére a kiírás. Rákérdeztünk, hogy módosul-e a felhívás műszaki tartalma, vagy a tervezésre szánt keret, illetve hogyan oldható meg, hogy ne legyen ismét eredménytelen a közbeszerzés. Az infrastruktúra fejlesztő azt válaszolta, hogy az első szakasz elkészült, és a fejlesztésnek köszönhetően sűrűbben, akár 20 perccel rövidebb menetidővel közlekednek a vonatok, az idegenforgalmi főszezonban pedig jelentősen megnőtt az utasszám.
„A folytatásra vonatkozó közbeszerzési eljárás a műszaki tartalom jelenleg zajló felülvizsgálatát követően indulhat meg ismét. Előkészítés alatt áll tizenöt észak-balatoni vasútállomás rekonstrukciója is a Polgárdi-Aszófő vonalszakaszon. A Balaton déli partján már teljes hosszban elkészült a korszerűsítés, a távlati cél a tó teljes körbejárhatóságának megteremtése a tiszta, tájba illeszkedő vasúttal” – írták.
Azt tehát egyelőre nem tudni, hogy mikor teszik közzé a közbeszerzési felhívást a II. szakasz tervezésére, de a válasz szerint valóban felülvizsgálják annak műszaki tartalmát.
